2014 júliusában kezdődött el a kínai részvénypiaci rali, a Shanghai Composite index értéke június elejére 5000 pont fölé emelkedett, amire a 2008-as válság óta nem volt példa.
Az elmúlt fél év alatt az index értéke közel 50, tavaly nyár óta pedig közel 150 százalékot erősödött,
azaz igen robosztus léptekkel dolgozza le az évek alatt felhalmozódott lemaradását a nemzetközi tőzsdékkel szemben.
Számos gazdasági és egyéb indokot is fel lehetne sorolni, hogy minek köszönhető ez az óriási árfolyamemelkedés, de érdemes megvizsálni a kisbefektetői szempontokat is. Kína egyre inkább próbálja enyhíteni a külföldi befektetőket érintő tőkepiaci szabályozásokat, de saját lakossága felé is jelentős engedményeket tesz. Ilyen például a csökkenő marginon való finanszírozási igény (kvázi tőkeáttét), azaz jóval kevesebb pénz is elegendő a befektetni vágyóknak, hogy belekezdjenek a tőzsdézésbe.
Ezek hatására az új értékpapírpiaci számlák száma sokszorosára nőtt az elmúlt hónapok során, a hitelből finanszírozott ügyletek száma is csúcsokat dönt.
A fenti változásoknak köszönhetően újabb tőzsdeláz ütötte fel a fejét Kínában az egy évtizeddel ezelőtti hiszti után, amikor is a Sanghaj expressz nagyot menetelt, majd hirtelen kisiklott. Jelenleg is érdekes történeteket hallani.
Spórolt pénzének nagy részét, mintegy nyolcezer dollárt fektetett be a sanghaji tőzsdén egy kínai almatermesztő.
Sokkal könnyebb a tőzsdén pénzt keresni, mint a földeken dolgozni.
De közben kozkázatos is, hiszen tíz perc alatt keresel 1600 dollárt, majd a következő tíz percben az egészet elveszíted” – mondta a CNBC-nek Liu Jianguo, aki hat hónapja szánta rá magát a tőzsdézésre.
Liu az egyike annak a sok gazdálkodónak, aki az észak-kínai Shaanxi tartomány egyik falujában, Nanliuban élnek és azt remélik, hogy nekik is jut egy kis haszon abból a csillogó nyereségből, mely során a Shanghai Composite index 7 éves csúcsra robogott.
A gyors nyereség a befektetők körében aggodalmat kelt, de a Liuhoz hasonló amatőrök még mindig nyerőben vannak. „Kerestem egy keveset és közben sok tapasztalatot gyűjtöttem, de még mindig nagyon ideges tudok lenni, ha nem jól alakulnak a befektetéseim” – mondta.
A kínai falusiak akkor kezdték el befektetni megtakarított pénzeiket a tőzsdén, amikor a szomszéd városban elterjedt a piaci őrület. A nagy izgalomra tekintettel a faluban felállítottak egy kis informális tőzsdei központot, ahol a helyiek percről percre követni tudják a befektetéseiket.
Számítógépek hiányában a falubeliek az okostelefonjaikon követik a piaci mozgásokat.
A termelők már csak a tőzsdei kereskedési időn kívül mennek ki a földjeikre dolgozni
- mondta Liu.
A falubeliek között van olyan is, aki kis befektetése ellenére tudott nagyot nyerni. Wang Li 2010-ben összesen 820 dollárt fektetett be, de miután a portfóliója 33 ezer dollárra emelkedett, vagyis megnegyvenszerezte induló pénzét, elnyerte a tőzsde istennője becenevet.
Portfóliójában egyébként olyan nagy cégek is vannak, mint a Bank of China. Li, miközben folyamatosan követi a híreket, kezdőknek ad befektetési tanácsokat. Véleménye szerint nagyon fontos követni a gazdasági folyamatokat és a kormányzati lépéseket.
A kínai vidéki területeken elterjedt tőzsdei őrület mögött egyébként az áll, hogy a lakossági befektetők egyre nagyobb szerepet játszanak a piacon, a tőzsdei forgalom jelentős részét ők adják. Még ha valaki azt is gondolná, hogy sok balek próbál szerencsét a tőzsdén, azoknak itt egy érdekes adat: a Mastercard pénzügyi műveltséget mérő indexének áprilisi mérése alapján
a kínai lakosság világelső befektetési ismeretek terén.
Kína csak most kezdett el felzárkózni. Az USA-ban a családok felének van tőzsdei befektetése, miközben Kínában ez csak 9 százalék – mondta Uwe Parpart, Reorient Financial Markets vezető elemzője.