A Bloomberg milliárdos indexe szerint Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója a világ legújabb milliárdosa. Dimon, aki tíz éve vezeti a globális pénzvilág egyik legnagyobb bankját, a JPMorgant és segített összerakni a Citigroup pénzügyi konglomerátumot. Vagyonát a 485 millió dollár értékű JP Morgan részesedésének és a Citigroup portfóliójának köszönheti – írja a Bloomberg.
Dimon helyzete azért érdekes, mert leszámítva korábbi mentorát, Sanford "Sandy" Weillt, bankvezérek általában nem szoktak bekerülni a milliárdosok klubjába. A pénzügyi szektorból kikerülő milliárdosok ugyanis általában befektetőcégeket hoznak létre, mint például a 28,5 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező hedge fund vezér Soros György, vagy a 13,4 milliárd dolláros vagyonú Steve Schwarzman, a Blackstone befektetési cég vezére.
Egy bankvezérnek sokkal kevesebb esélye van arra, hogy milliárdos legyen, mint például egy magánvagyonnal rendelkező embernek vagy egy befektetőnek.
- mondta Roy Smith, a New York-i Egyetem professzora, a Goldman Sachs korábbi partnere, aki 1966-ban kezdett a Wall Streeten. "Ebben az iparágban a legnagyobb haszon a tranzakciós oldalon van. A Wall Street felső vezetőinek tulajdonlás helyett állandóan pereskedéssel, szabályozással kell vesződnie" - tette hozzá Smith.
Az 59 éves Jamie Dimon más utat választott. A Goldman Sachs állásajánlatát visszautasítva 1982-ben elment dolgozni Sandy Weillhez, az Amercan Expresshez. Később ők ketten lettek a Baltimore-i központú Commercial Credit irányítói, belevágtak a felvásárlási buliba. Így indult az iparág konszolidációja, ami végül 1998-ban a Citigroup létrehozásában csúcsosodott ki. A Citigroup ma már a világ legnagyobb pénzügyi szolgáltatója.
Ahogy elvégeztem az üzleti iskolát, Sandy Weillhez csatlakoztam az American Expressnél, és nem bántam meg
- mondta Dimon egy októberi beszélgetésen.
A New York-i születésű Jamie Dimon segített megvalósítani Weill által megálmodott vállalati összeolvadásokat, és fokozatosan egyre fontosabb pozíciókba került a kijelölt vállalatoknál, a Primerica elnöki posztjától kezdve a Smith Barney vezérigazgatói székéig, majd a Citigroup költségcsökkentéseiről és összevonásairól elhíresült elnöke lett.
Nyilvános adatok szerint Dimon adózás előtt 110 millió dollárt keresett, amikor Weill nyomására 1998-ban 2,3 millió darab Citigroup részvényt adott el. Második nagy lépése az volt, amikor a chicagói One Bank vezérigazgatója lett 2000-ben. Növelte az új szerzemény mérlegfőösszegét és profitját, majd eladta a JP Morgannek. Így lett a közös cég elnök-vezérigazgatója 2005-ben. A bank 2011-re gyakorlatilag magába olvasztotta a pénzügyi válság alatt meggyengült pénzintézeteket.
Így vált az USA legnagyobb pénzintézetévé, megelőzve a Citigroup és a Bank Of America konglomerátumokat.
Dimon vezetése alatt nyerte el a JP Morgan az elemzők által is legjobban működő banknak kijáró címet, amelynek lakossági és Wall Street-i befektetési üzletága is van. Versenytársaival ellentétben a bank a válság alatt is nyereséges maradt és az elmúlt öt évben négyszer is rekord eredményeket produkált. 2005 vége óta, amióta Dimon vezeti a céget, a JP Morgan részvényei 66 százalékkal emelkedtek, túlszárnyalva a Standard&Poor's 87 cégből álló pénzügyi indexét, ami 22 százalékot esett ugyanabban az időszakban.
Jamie Dimon 6,1 millió darab JP Morgan részvény tulajdonosa, ami jelenleg 404 millió dollárt ér, emellett 3,2 millió darab lehívható opciója van, ami szintén több mint 80 millió dollárt tesz ki. A Bloomberg nettóérték kalkulációjában nincs benne néhány le nem hívható részvény opció és az a 4,1 millió dollárnyi hozzájárulás, amit a bankvezér a James & Judith K. Dimon Alapítványnak utalt át. A részvények mellett Jamie Dimonnak van egy westchesteri háza és néhány Park Avenue-i lakása, amelyek összesen 32 millió dollárt érnek.
Miközben Dimon gyakran kritizálja a döntéshozókat és a vetélytársakat is, ő a szektor egyik legnagyobb védelmezője. Azt állítja ugyanis, hogy a több üzleti tevékenységet folytató nagybankok sokkal biztonságosabbak, mint a kisebb pénzintézetek. Persze a 2008-as válság óta mutatott teljesítmény még alá is támaszthatná az ő véleményét, de érdemes megjegyezni, hogy
a JP Morgan az elmúlt években 36 milliárd dollárnyi bírságot fizetett ki különféle visszásságok miatt.
Ugyanakkor előfordul, hogy Dimon nem tud uralkodni magán: egy 2013-as befektetői konferencián Mike Mayo banki elemző azt mondta, hogy a jómódú ügyfelek jobban járnának, ha a JP Morgan versenytársaival üzletelnének. "Ezért vagyok én gazdagabb, mint ön" - válaszolta a felvetésre Dimon.
Minden hárommillió emberből csak egy lesz milliárdos. És bár a milliárdos társadalom elég szűk, a befolyásuk ezzel fordítottan arányos: ők kezelik ugyanis a világ vagyonának 4 százalékát. Jonathan Wai, a Duke Egyetem pszichológusa szerint Dimon a karrierje miatt ’csak’ egy alsókategóriás milliárdos.
Mégis, a JP Morganen keresztül Dimonnak sokkal nagyobb befolyása van, mint a befektetésekből meggazdagodó vagyonosoknak
- mondta a MarketWatchnak a tehetségkutató szakértő.
Wai kutatása szerint valamelyik elit amerikai iskolában megszerzett diploma nagy előny a vagyonosodásnál, mint ahogyan a világ vezetőivel való cimborálás is. Kutatása szerint a világ vezetői általában magasan képzettek és viszonylag okosak, nagy részük elitiskolát végzett.
Wai vizsgálta a világ milliárdosait és a davosi találkozó résztvevőit is. Nagy részük üzleti vagy tudományos munkát végzett, sokan közülük mérnökök, matematikusok. A professzor érvelését más kutatások is alátámasztják: a márciusi Approved Index szerint a világ top 100 milliárdosa közül 68 százaléknak egyetemi diplomája van, 22 százalék mérnöki tanulmányokat folytatott, 12 százalék üzleti tudományokat, 9 százalék bölcsészetet, 8 százalékuk pedig közgazdaságtant tanult.
Jamie Dimon pszichológiát és gazdaságot tanult a Tufts Egyetemen, majd a Harvardon szerzett MBA diplomát, ahogyan Barack Obama amerikai elnök és Mark Zuckerberg Facebook-alapító is.
Egy harvardi MBA-vel sokkal közelebb kerülhetünk a milliárdokhoz,
ugyanis a felmérés szerint innen háromszor annyi milliárdos kerül ki, mint a többi amerikai egyetemről. Amíg a világ leggazdagabbjai közül 64 fő diplomázott a Harvardon, a Stanford csak 23, a Columbia 14, a Pennsylvania 12, a Chicago Egyetem pedig 10 milliárdost adott a világnak.
Az Egyesült Államokban él a legtöbb milliárdos, szám szerint 571 fő, ők teszik ki a legvagyonosabbak társaságának 25 százalékát. Ráadásul itt növekszik leginkább a szupergazdagok száma, 2014-ben például 57 új milliárdost regisztráltak. Ázsiában 560 milliárdos él, a Közel-Keleten 154, Latin-Amerikában és a Karib-térségben 153, Afrikában 40, a Csendes-óceáni régióban pedig 34.