A Bundestagban is sikeresen lezajlott a szavazás, 439 képviselő szavazott igennel, 119 nemmel, és 40 tartózkodott. Így elkezdődhet a tárgyalás a görögökkel az újabb mentőcsomagról.
Közben az is kiderült, hogy a kormányon lévő CDU/CSU nagykoalíció 50 tagja ment szembe Merkel akaratával, azaz szavazott nemmel. Emellett 63 baloldali és 6 egyéb párt képviselője szavazott nemmel.
Most már jöhet az ünneplés, hisz mára nagy bulit szerveztek a Bundestagban. Az ok egyszerű: Angela Merkel ma ünnepli 61. születésnapját, és a fölényes győzelem miatt lehet oka örülni, bár pihenésre egyáltalán nem lesz idő.
A német képviselők egyenként adják le szavazataikat.
Zöld utat adott a Görögországnak nyújtandó újabb, európai uniós pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalásoknak pénteken az észt parlament európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottsága. A balti ország törvényhozása ennek értelmében a tárgyalásokon való részvételre hatalmazta fel Sven Sester észt pénzügyminisztert. Sester azt mondta, két ellenzéki párt, az Észt Centrumpárt és az Észt Konzervatív Párt szavazott a kérdésről szóló törvényjavaslat ellen.
Az Athénnal folytatandó brüsszeli tárgyalások jövőbeli eredményét és ezzel együtt Észtország fizetési kötelezettségének mértékét ugyancsak el kell fogadnia a tallinni parlamentnek (Riigikogu). A balti állam korábban azokhoz az EU-tagországokhoz tartozott, amelyek vehemensen ellenezték, hogy Görögországban egy újabb pénzügyi mentőcsomag segítségével enyhítsenek a kialakult adósságválságon. (MTI)
Az osztrák parlamenti képviselők elfogadták azt a javaslatot, hogy az ország pénzügyminisztere és az eurózóna tárgyalásokat indítson a harmadik görög mentőcsomagról. (Guardian)
A befektetői világ londoni központjában számos elemző szkeptikus a harmadik görög mentőcsomag sikerét illetően. Ipek Ozkardeskaya, a London Capital Group szakértője szerint habár sínen van a Görögország és az EU közötti megállapodás, mégis egyre többen kérdőjelezik meg a görögök jövőbeli eurózóna tagságát.
A kialkudott mentőcsomag túl szigorú ahhoz, hogy be tudja indítani a görög gazdaság növekedését.
A 86 milliárd eurós megállapodás igazából csak arra elég, hogy biztosítva legyen a közép távú finanszírozhatóság. Ugyanakkor a növekedést és befektetést támogató intézkedések hiánya újra előhozhatja a Grexit-kérdést, miután Athén kifogyott a pénzből.
A legfontosabb beszédek már elhangzottak a német Bundestagban, legutóbb a kormányzó CDU/CSU frakció vezetője mondta azt, hogy
a mai szavazás igazából nem a görögökről, hanem Európáról szól.
Ennek megfelelően Volker Kauder támogatásáról biztosította Merkelt.
Amíg a német parlamenti szavazás zajlik, addig Athénben a lakónegyedek mellett hatalmas tűz ütött ki.
A kormánypártok szavazataival vélhetően így is meglehet akár a kétharmados többség a Bundestagban. Ugyanakkor a javaslatot az ellenzék legnagyobb pártja, a szocialista Baloldal elutasítja. Szerintük a csomag csak az államcsőd további halogatására alkalmas, a hitelekkel csupán a lejáró kölcsönöket váltják ki, és a megszorítások tovább "mérgezik" a görög gazdaságot. A párt szerint el kellene engedni a görög államadósság egy részét, és a gazdasági növekedést beindító segélyeket kéne juttatni az országnak. Az IMF azon tanulmányára is hivatkoznak, hogy adósságelengedés nélkül gyorsan 200 százalékra nőhet a GDP-arányos államadósság Görögországban, ami még inkább ellehetetleníti őket. Figyelembe véve ezt,
a mostani mentőcsomag csak csepp lenne a tengerben, és idővel újra problémákkal kellene szembenézni
- idézi Sahra Wagenknecht baloldali képviselőt a Guardian.
Az elmúlt napokban sokat idézték a német pénzügyminisztert, aki sokkal szívesebben látná az eurózónán kívül a görögöket, akár egy 5 éves átmeneti periódusra is. De erről Merkel hallani sem akart.
A német parlamentben Schauble most elfogadásra javasolta a képviselőknek a görög mentőcsomagot, mivel
Mindannyian tudjuk, hogy Görögországnak segítségre van szüksége
- mondta a pénzügyminiszter.
A Bundestagban megkezdődött a görög mentőcsomagról a vita. A német kancellár elmondta, hogy nem lehetett engedni a görög követeléseknek, mert az szembe ment volna az európai elvekkel. Emellett kiemelte, hogy a görög kormányzat tehet arról, hogy idáig fajultak a dolgok, és hogy ilyen súlyos árat kell fizetni.
De a görög megállapodás lehet csak az egyetlen kiút a válságból, minden más káoszhoz vezetett volna
- idézi Merkel szavait a Guardian élő tudósítása.
Merkel hangsúlyozta, hogy sokan kételkednek abban, hogy Athén elég erős-e ahhoz, hogy úrrá legyen a krízisen. De a kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell próbálni ezt az utat járni.
Európa erős és jól halad előre, ahogy Németország is. Hosszú távon csak úgy lehetünk erősek, ha Európa is jól teljesít
- hangsúlyozta Merkel, kiemelve: Európa sokkal erősebben fog kikerülni ebből az egész válságból.
Ma több eurót használó ország nemzeti parlamentje szavaz a görög mentőcsomagról, de a legnagyobb figyelmet mégis a német Bundestag kapja, bár az előzetes várakozások és a nagykoalíciós 'egyetértés' szerint simán át fog menni a képviselőkön az indítvány. Így ha minden ország áldását adja (a franciák és a finnek már megszavazták), megindulhatnak a részletes tárgyalások a 85 millárd eurós mentőcsomagról.
A háttérben közben már megszületett a 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönről az elvi megállapodás, amit csak véglegesíteni kell, hisz az idő szorít, mivel Athénnek hétfőn több mint 5 millárdot kell majd kifizetni az EKB felé.
Miután az Európai Központi Bank csütörtök délután bejelentette, hogy 900 millió euróval megemelik a görög bankrendszernek nyújtott sürgősségi likviditási keretet, mely így már 90 milliárd eurót tesz ki, a görög pénzügyminisztérium bejelentette, hogy jövő hétfőn kinyithatnak a bankok, bár a szigorú tőkekorlátozások így is érvényben maradnak.
A Nemzetközi Valutaalap igazgatója újra megerősítette a szervezet azon álláspontját, hogy Görögországnak szüksége van az adósságkönnyítésre ahhoz, hogy értelme legyen a 85 millárd eurós újra mentőcsomagnak. Persze hozzátette, hogy ők leginkább az adósság átstrukturálásában gondolkodnak, azaz megnövelt futamidőkban, elnyújtott fizetési határidőjkben és esetleg alacsonyabb kamatokon. Számukra az a fontos, hogy a görög adósság fenntartható pályára kerül, mert ebben az esetben kész részt vállalani az újabb mentőcsomagban.
Érdemes azért megjegyezni, hogy 2012-ben már volt egy nagyobb adósságleírás Görögországban, akkor a magánszektor hiteleinek egy jelentős része leírásra került, valamint a mentőcsomagokon keresztül a mostani nemzetközi hitelezői trojka kezébe került az adósság 80 százaléka.
Ez kb. 2 százalékos kamatteher mellett fut, ami már alacsonyabb (GDP-arányosan) annál, amit az olaszoknak, portugáloknak vagy akár az íreknek kell fizetni.
Ráadásul a hitelek futamideje is jelentősen meg lett hosszabbítva.
A harmadik mentőcsomag egyik fő sarokpontja, hogy biztosítsa Görögország számára a közép távú finanszírozást, elérhető közelségbe hozva azt, hogy később Athén önállóan is megjelenhessen állampapír kibocsátással a nemzetközi piacokon.