Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász érték alapok drágának tartja az amerikai részvényeket és azt gondolja, hogy a megtépázott és szétütött görög részvények valójában vonzó lehetőséget jelentenek a hozzáértő befektetőknek.
A Yale Egyetem 69 éves tudósa híres az értékalapú piaci megközelítéseiről, hiszen a Nobel-díját is azért kapta, mert azt kutatta, hogyan lehet akár több évre előrejelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását – írja a CNBC. Munkájának egyik alapvetése, hogy az alacsony P/E rátával rendelkező értékpapírok hosszú távon jobb lehetőségeket rejtenek, és a magasan árazott piacokkal pedig óvatosan kell bánni.
Az emberi pszichológia olyan lehetőségeket teremt, amelyek miatt a befektetők túl pesszimisták lesznek, amikor a részvények túl vonzóvá válnak, vagy éppen túl optimisták lesznek a lufifújás közepén
– mondta Shiller.
Ki Robert J. Shiller?
Robert J. Shiller amerikai közgazdász, aki 2013-ban az eszközárak empirikus vizsgálatában elért eredményeiért a svéd Reichsbank Közgazdasági Nobel-emlékdíját kapta meg. Nevével sokat találkozhat egy gazdasági oldalt követő olvasó, mivel Shiller híres ingatlanpiaci szakembernek számít, és többek között az ő nevéhez fűződik az amerikai ingatlanpiaci folyamatok alakulását vizsgáló mutató, az S&P Case-Shiller lakásárindex megalkotása.Talán csak jól ismert gazdasági és pszichológiai munkásságával együtt lehet megérteni legutóbbi, a görög részvényekre vonatkozó befektetési ötletét. A CNBC Trading Nation című műsorában a neves közgazdász azt mondta, hogy az amerikai részvények középtávon csak alacsony hozamot produkálnak. Ugyanakkor érdemes körbenézni a világban, hisz az amerikai piac már drága, máshol pedig olcsó eszközöket találni.
Arra a kérdésre, hogy hol lenne a legjobb befektetni, Shiller azonnal rávágta, hogy „Görögországban”.
A közgazdász hozzátette, nem azt javasolja, hogy most mindenki rohanjon görög értékpapírokat vásárolni. „Talán kellene, de mindenki fél egy kicsit tőle, én is. De nagyon úgy tűnik, hogy ez már a szakadék széle, nem?”
A tanács azonban még a görög népszavazás előtt hangzott el, a közgazdász pedig nem válaszolt a CNBC vasárnap esti kérdésére, amelyet a hírcsatorna az után küldött neki, hogy a görögök többsége nemmel voksolt a megszorító csomagról kiírt népszavazáson.
A görög megszorító csomaggal kapcsolatos referendum eredményei után a JPMorgan európai gazdaságkutató csoportja azt a következtetést vonta le, hogy
egyre nagyobb Grexit lehetősége, ráadásul várhatóan kaotikus körülmények között,
bár a témában erősen megoszlanak a vélemények.
A görög értéktőzsde irányadó indexe, az Athex Composite 35 százalékot esett az elmúlt egy évben, míg az amerikai S&P 500 index közel 5 százalékkal került feljebb. Így természetes, hogy több esetben is találni vonzó értékeltség melletti beszállási lehetőségeket. Ilyen például az athéni tőzsdeindex második legnagyobb részvénye, a Bank of Cyprus, amely 11-es előretekintő P/E rátával rendelkezik a FactSet szerint.
Mondani sem kell, hogy a görög bankrészvényekben rejlő kockázat óriási, ezért Shiller szerint még fontosabb a diverzifikáció.
A titok pedig rém egyszerű, tudniillik sose tegyünk fel mindent egy ilyen típusú befektetésre - ismétli a már sokak által is ismert befektetési alapelvet Shiller.
Azon túl, hogy az amerikai piacokat relatíve drágának tartja, hasonlóképp gondolkodik a kötvény- és ingatlanpiacról is a neves közgazdász.
Ugyanakkor kiváló befektetési terméknek tartja az olajat hosszú távon,
hisz az nincs korrelációban a részvény- és kötvénypiaci mozgásokkal, ráadásul a gazdaságnak mindenképp szüksége van erre a nyersanyagra.
Shillert arról is kérdezték, hogy jó-e most olajat venni. Szerinte igaz, hogy sokat esett bizonyos fundamentális tényezők miatt az olaj ára, de nyilván nehéz megmondani, mikor lesz újra emelkedő trendben. Véleménye szerint nem is kell ezt tudni (hisz ő egy tudós ember, nem pedig trader), hanem inkább gondolkodni érdemes, de csak hosszú távon, mivel az előnyök csak úgy tudnak realizálódni.
A következő években a részvénypiacokon el lehet érni normális hozamot, de vélhetően alig többet, mint az osztalékhozamok. Nyilván folyamatosan változni fognak az árak, de az osztalékhozam lesz az igazi zsinórmérték - zárta elemzését Shiller.