A másodfokú bíróság ítélete szerint a bankok 2010. november 27. és 2014. július 19. közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás elvének.
A felperes Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvényi felhatalmazás alapján azért indított közérdekű keresettel pert a pénzintézetekkel szemben, hogy a bíróság állapítsa meg: az érintett pénzügyi intézmények 2010. november 26-át követően közzétett, fogyasztókkal megkötött, forint vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződéseinél alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf), vagy a korábbi ászf-ek módosításai, amelyek az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást tettek lehetővé, tisztességtelenek, és ezért érvénytelenek.
Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés esetén a bankoknak elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztóval, azaz hitelfelvevő ügyféllel szemben, akiknél az adott kikötést alkalmazták.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a per tárgyai az ászf-ek azon kikötései voltak, amelyek egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést tettek lehetővé a bankok számára. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a bankok ászf-jeiben az ezekre vonatkozó pontok, illetve kikötések nem világosak, nem átláthatóak, nem egyértelműek, ezért tisztességtelenek, és így érvénytelenek.
A Fővárosi Törvényszék az elmúlt hetekben első fokon tizenkét perben teljes egészében vagy részben érvénytelennek minősítette az érintett pénzügyi intézmények azon szerződéses kikötéseit, amelyek az MNB közérdekű kereseteiben kifejtett álláspontja szerint tisztességtelenek voltak. Ezek közül egy ügyben, a CIB Lízing Zrt. esetében a jegybank immár másodfokon is pernyertes lett a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján.