A 2008-as válságot is felülmúlhatja a mostani kínai pánik

Bajban vannak a befektetők.

A kínai tőzsdei összeomlás jóval nagyobb mértékű lehet, mint az Egyesült Államokban kirobbant 2008-as jelzáloghitel-válság – figyelmeztet az egyik híres hedge fund menedzser.

Aggódnak a nagyok

A hatalmasra fújt hitellufi nagyot pukkanhat, nagyobbat, mint a 7 évvel ezelőtt Amerikából begyűrűző válság, ugyanakkor szerencsére nem lesznek olyan hatásai, amelyek mélyen megrengetnék a globális pénzpiacokat. Paul Singer, az Elliott Management milliárdos vezetője mellett Bill Ackman és Jeffrey Gundlach is hasonló véleményen van – olvasható a Bloomberg írásában.

Bill Ackman, a Pershing Square Capital Management vezetője szerint a görög helyzet és annak hatása a pénzügyi piacokra szinte eltörpül a kínai tőzsde mélyrepülése mellett. Ackman a CNBC Institutional Investor Delivering Alpha New York-i konferenciáján kifejtette, hogy őt leginkább két probléma aggasztja Kínával kapcsán; egyrészt a transzparencia hiánya, másrészt a statisztikai adatok megbízhatatlansága. A hivatalos jelentés szerint az ország második negyedéves GDP növekedése 7 százalék.

Elég, ha csak ránézünk a kínai pénzügyi és árnyékbanki rendszerre, az óriási tőkeáttétre, valamint arra, hogy milyen kétségbeesetten próbálják a megakadályozni a tőzsdei zuhanást a kínai hatóságok.

Ez még a 2007-es amerikai helyzetnél is sokkal rosszabbul fest

- érvelt a híres aktivista befektető, Bill Ackman

Lejtmenetben

A kínai tőzsde június 13-án meginduló lejtmenetét megelőzően, az elmúlt 15 hónapban 150 százalékos emelkedésen ment keresztül. Azóta a legfontosabb tőzsdeindex, a Shanghai Composite több mint 30 százalékot zuhant alig három hét alatt, és az azóta is csak halovány árfolyamemelkedésre képes a piac (az esés harmadát sikerült ledolgozni). Persze ettől még nem kell teljesen eltemetni a kínai piacot, okozhat még meglepetéseket, hisz egy ilyen felfutás után szinte törvényszerű egy nagyobb kijózanodás, korrekció. A kérdés csak a folytatás.

A Shanghai Composite index árfolyamalakulása az elmúlt egy évben Forrás: Investing.com, Investor.hu

Egyedül ez év májusában 14 millió, az idei évben pedig összesen 30 millió kínai nyitott kereskedői számlát – közölte a Reuters. Az Investor.hu korábbi írása ugyancsak rávilágít arra, hogy a hatalmas népességű ország összesen 90 millió befektetői számlával rendelkezik.

A kisbefektetők többsége óriási hitelekből és tőkeáttétből finanszírozza a kereskedést.

A lakossági ügyfelek teszik ki a tőzsdei forgalom 80-90 százalékát a kínai piacon.

Lakossági kisbefektetők nézegetik a tőzsdei árfolyamok alakulását egy kínai brókercég ügyfelek számára kialakított termében Forrás: China Daily | Reuters

Sok hűhó semmiért

A tőzsdei összeomlás után egyből megindult a tűzoltás. Az állami finanszírozó CFS (China Securities Finance Corp.) egyre többet vásárol kevésbé tőkeerős, valamint kisebb tőzsdei kapitalizációjú vállalatok papírjaiból, de blue chipek vásárlását is kilátásba helyezte. A hatóságok engedélyezték a nyugdíjalapok számára is a részvényvásárlást a nettó eszközérték 30 százalékáig. A legnagyobb brókercégek 120 milliárd jüan (kb. 19 milliárd dollár) értékben fektetnek kínai ETF-be. A Financial TImes írása szerint pedig

Kína legnagyobb állami tulajdonú bankjai összesen 209 milliárd dollárt invesztáltak a kínai részvénypiacba, hogy gátat szabjanak az árfolyamok további összeomlásának.

Mindezek ellenére úgy tűnik, ez csak tüneti kezelésre volt idáig elég, és vélhetően a befektetőket nem sikerült teljes egészében megnyugtatni.