2015 májusában 2014 májusához képest a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 9,9 százalékkal emelkedett, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Növekedtek az eladások a használtcikk- (15 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli-, illetve a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (egyaránt 13 százalék), az iparcikk jellegű vegyes- (6,5 százalék), a bútor-, műszakicikk- (4,0 százalék), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben (3,8 százalék).
Az árucikkek széles körére kiterjedő
csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 42 százalékkal emelkedett,
ezzel folytatódott az évek óta tartó bővülés.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 5,6 százalékkal nőtt. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 8,9 százalékkal csökkentek.
A kiskereskedelmi forgalom volumene összességében 5,4 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,4 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,8, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 3,3 százalékkal nőtt.
2015. májusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 746 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.
2015. január–májusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,2,
a nem élelmiszer-kiskereskedelemben és az üzemanyag-kiskereskedelemben egyaránt 8,7 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom csaknem 10 százalékos bővülése jelzi, hogy a háztartások most pótolják az elmúlt években elhalasztott vásárlásokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy
a májusban is gyengélkedő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem részben a vasárnapi boltbezárás eredménye.
Ez az a termékcsoport, amelyben nem lehet a végtelenségig növelni a fogyasztást, hanem a minőség kerül előtérbe - jegyezte meg.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a bővülés fő összetevője a sok elhalasztott vásárlás miatt a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedése. A válságot és a lassú kilábalást leginkább a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítései sínylették meg, így a fellendüléssel ezek eladásai megugorhattak - vélekedett. Az élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedése ugyanakkor lassult májusban, ezért a főindex is mérséklődött - tette hozzá.
Az ING vezető elemzője kiemelte:
az online pénztárgépek bevezetése miatt a kiskereskedelmi forgalomban százmilliárd forintos nagyságrendű fehéredés is folyik az áfa-bevételek növekedése által.
Mindez a szakértő szerint "fűti" a kiskereskedelmi adatot, a fogyasztási adatokra azonban nincs hatással, mivel a statisztikai hivatal a hazai össztermék (GDP) számításakor figyelembe veszi az "informális fogyasztást" is, azaz számol egy kicsit a szürke- és feketegazdasággal is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: a kiskereskedelmi forgalom bővülése hátterében egyrészt a 2-3 százalékos reálkereset növekedés áll, másrészt érzékelhető az online pénztárgépek bevezetésének piactisztító hatása is. A főtitkár várakozásai szerint
a második félévben mérséklődik a növekedési ütem az online pénztárgép rendszer hatásának kifutása miatt,
azonban így is 3-4 százalék körüli bővülés várható, és az éves kiskereskedelmi mérleg is mindenképp pozitív lesz - tette hozzá.