Egy kávézóban beszélgetünk, közben tányércsörgés, 5-10 percenként csengetés hallatszik, kintről pedig beszűrődik a villamos dübörgő hangja. Lassú, andalító zene szól, ami persze nem sokat ér az adott körülmények között. Bár az említett hangok egy része csak akkor tűnik fel, amikor Bizsók Vajk, a Silent-booth fejlesztője felhívja rá a figyelmet. Régóta úgy jár mindenhová, hogy akusztikai szempontból alaposan megvizsgálja a helyszíneket, amióta pedig a zajcsökkentéssel foglalkozik, még inkább ki van hegyezve a zajokra. Kollégáival speciális fülkét fejlesztettek, amelyből a legzajosabb munkahelyen is zavartalan a telefonálás: kintről belépve olyan mintha lakatlan szigetre csöppentünk volna egy karnevál közepén.
A Silent-booth fülkének nincs ajtaja, vagyis nem zárható, mégsem engedi befelé és kifelé sem a hangot. „A belső hangelnyelő felület és az élek lekerekített kialakítása nem engedik meg, hogy kipattanjon a hang, és ez itt a valódi újítás. A szögletes helyiségekkel az a gond, hogy a függőleges éleken új hangforrás jön létre, így úgy hangzik, mintha onnan is beszélnénk. Ráadásul a hang visszapattan azokról a falakról, amelyek nem nyelik el a hangot. Sok korábbi megoldás emiatt nem működik” – magyarázza Bizsók Vajk.
A fülkében körülbelül 25-30 decibellel alacsonyabb a zajszint, mint a helyiségben, ahol felállítják. A 65 decibel feletti zajok pszichés, magatartásbeli változásokat váltanak ki és befolyásolják az idegrendszer működését is, a 85 decibel feletti zajoknál pedig maradandó halláskárosodás is kialakulhat. A hatásokat a hangok fizikai paraméterei mellett az ember fizikai és pszichikai adottságai is befolyásolják. Akárhogy is próbáljuk kizárni a zavaró tényezőket, valójában ösztönösen figyelünk rájuk, hiszen az emberiség evolúciós fejlődése során a túlélés zálogát jelentette, hogy mindent meghalljunk.
Azoknál a cégeknél, ahol a munkavédelmi előírások nem foglalkoznak a dolgozók hallásával, mert mondjuk nem hangos gépek mellett dolgoznak, kevés figyelmet kap az akusztika, pedig egy átlagos irodában akár a 80 decibelt is elérheti a zajszint. A belsőépítészek az irodák tervezésénél arra koncentrálnak, hogy ne szűrődjenek át a hangok egyik helyiségből a másikba, pedig az akusztika nem ennyiről szól: az is fontos, hogy legyenek hangelnyelő felületek, és csökkenjen az állandó zajszint. „A legfontosabb feladatunk most felhívni a figyelmet arra, hogy ez valós probléma. Kevés cégvezető látja be, hogy a zaj milyen komolyan ronthatja a munkavállalók teljesítményét, és hogy ez nemcsak hatékonyság, hanem gazdaságossági szempontból is fontos.” Persze a cégvezetők, akik erről döntenek, többnyire zavartalanul telefonálnak saját irodájukból, ezért is nehéz ezt tudatosítani.
A fülke tervezésében összesen három ember vett részt, akik mind a Bizsók Hangsugárzó Manufaktúra dolgozói. Ők az akusztikával, a statikai szempontokkal és dizájnnal foglalkoztak, a kivitelezést pedig alvállalkozókra bízták. A Silent-booth a cég egyedi terméke, amely eredetileg hobbiprojekt volt a hangsugárzók fejlesztése mellett. „Egyszer egy belsőépítész ügyfelünkkel leültünk tárgyalni egy üvegfülkébe, amely természetesen visszahangzott, és ez adta az ötletet. A kicsi üveghelyiség nem nyeli el a hangot, sőt visszapattan róla. Ugyanez jellemző a mellékhelyiségekben, úgy is szoktam hívni ezt a jelenséget, hogy „vécéhang”. Kiderült, hogy 1,5 millió forintért vették darabját, én pedig mondtam, hogy ennél jobbat tervezek” – idézi fel Bizsók. Egyre többet beszélgettek az ötletről, majd 2013-ban nekiláttak a prototípusnak, amely 2015 májusára készült el.
Most minél több cégnél szeretnék tesztelni a terméket, és a visszajelzések alapján továbbhaladnának a prototípussal. A reakciók alapján úgy látják, hogy a termék a mostani formájában is piacképes, de újabb változatokat is terveznek. Úgy tűnik, hogy van igény a kétszemélyes verzióra, amelynek már el is készült a terve. A visszajelzések alapján elsősorban az árat kell újragondolni. A Silent-booth mostani ára nettó 1,290,000 forint, és bár ez alacsonyabb, mint a kevésbé hatékony versenytársak termékeinek az ára, a potenciális ügyfelek sokallják. Mivel most még csak egy-egy darabra szerződnek a megrendelők, nehéz lejjebb tornázni az árat. Bizsók szerint egyelőre a kisebb méretet és a kevésbé kifinomult dizájnt látják a megoldásnak, illetve szívesen csökkentenék az alapanyag árát, de ebben nagyon kicsi a mozgásterük. „Alapszabály, hogy a termék eladási ára tízszer annyi legyen, mint az anyagköltség, de ebben az esetben ez nem tartható. Olyan magas az anyagár, hogy nem árulhatjuk tízszereséért a fülkét” – avat be a szakember.
A tudatosító kampány részeként a jövőben a város forgalmasabb pontjain és plázákban is felállítanák a fülkét, hogy aki kipróbálja, érezze a különbséget. A következő 2-3 évben külföldön is szeretnék megjelentetni a terméket, de ehhez még könnyen csomagolhatóvá kell tenni, hogy minél egyszerűbb legyen a szállítás, de az akusztikai minőség se sérüljön. A Silent-booth tehát annak ellenére még mindig a tesztelés és a fejlesztés fázisában van, hogy kész termék. „Megnézzük, hogy mennyire működik, aztán változtatunk, amin kell. Ez kicsit már a startup irányba visz, amivel nem igazán tudunk azonosulni, meg én például nem is értem, de azt fontolgatjuk, hogy valamikor közösségi finanszírozási kampányt is indítunk” – mondja Bizsók.
Külföldön már nagyobb piaca van a munkahelyi zaj csökkentésére gyártott eszközöknek, és a magyarországi modern irodákba is kezdenek beáramlani bizonyos megoldások. A hangszigetelő szóval sok mindent el lehet adni, például fotelt vagy lámpát. Egy nagy helyiségben azonban ezek nem működnek hatékonyan. A hangelnyelő anyaggal borított fotel például tényleg elnyel valamennyi hangot, de nincs teteje, sem oldala, így alig érezhető az akusztikai hatása. Kérdés, hogy az irodákban, ahol az emberek az asztalukhoz, számítógépükhöz, vezetékes telefonjukhoz vannak kötve, a Silent-booth lehet-e az ideális megoldás. Épp mert munkaeszközökhöz kötött, készültek olyan kiegészítők is a fülkéhez, mint a lenyitható kisasztal, amelyre ráfér egy laptop, illetve internet- és telefonkábel-csatlakozó. A fejlesztők tehát készültek megoldással, és későbbi problémákra is igyekeznek felkészülni.
Dúll Andrea környezetpszichológus szerint is alulértékelt a munkahelyi zaj problémája. Rengeteg munkahelyen panaszkodnak rá, de kevés figyelmet kap a kérdés. „A zaj mérhető, de az, hogy kit milyen szintű zaj zavar, szubjektív. Függ attól, hogy az ember mennyire rutinos a munkájában, milyen állapotban van, tehát nemcsak maga a zaj intenzitása a meghatározó” – véli a szakember. A fülünk hozzászokhat bizonyos hangokhoz, így nem érezzük zavarónak, de attól, hogy nem tudatosul, stresszt okoz. Az ilyen zajnak is nagy az ára lélektanilag, mert a zavaró hanghatások figyelmen kívül hagyása nem tudatosuló pszichológiai manőverekkel, így energiaveszteséggel jár.
A síri csend sem ideális munkakörnyezet, mert bizonyos fokú alapzajra szükség van. A fent említett evolúciós túlélési szükségletből fakadóan tudatunk állandóan monitorozza a környezetet, minden pillanatban pozícionáljuk magunkat, a zajmentesség pedig azáltal kelt stresszt, hogy ezt akadályozza. Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt kap az ideális munkakörnyezet létrehozása, a zaj szerepének mégis kevés figyelem jut. Dúll izgalmas kezdeményezésnek tartja a Silent-booth fülkét, amely egy nyugalmas sziget lehet a zajos irodákban.