Több mint 1,35 millióan élnek belső menekültként Ukrajnában, miközben a szomszédos országokba már 900 ezer ukrán állampolgár menekült – írja az Al-Jazeera. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint ennél is többen, ötmillióan lehetnek azok, akiknek humanitárius segítségre lenne szüksége.
Az ukrán szociális szervektől belső menekültstátuszt kérhetnek azok, akik a háború sújtotta keleti területekről indultak el. Ez a folyamat azonban hosszú és körülményes. A menedékkérők például abban a megyében, ahol éltek, nem kérhetnek menekültstátuszt, legalább a legközelebbi szomszédos megyéig kell menniük.
Emellett az ukrán kormány bizonyos, a
fronthoz közel fekvő területeket nem ismer el a szeparatisták által megszállt területként.
Emiatt az onnan érkezők annak ellenére sem kapnak menekültstátuszt, hogy az otthonuk ugyanúgy a kereszttűzben fekszik, mint a szakadárok álal ellenőrzött területek.
Emiatt számos háborús menekült nem kap semmilyen ellátást Kijevtől. De ugyanígy járnak a kis- és fiatalkorúak, akik szülői felügyelet nélkül nem is regisztrálhatnak a menekültügyi hivatalokban, így ha elvesztették szüleiket, menedéket sem kaphatnak.
Az Al-Jazeerának nyilatkozó menekültek azt mondják,
nem szívesen hagynák el ukrajnát, ha lehet, korábbi lakhelyükön, vagy ahhoz közel maradnának.
A veszélyes területeken élők közül sokan inkább el sem menekültek, féltve a munkájukat. Mint mondják, munkán kívül máshogy (például a menekülteket segítő szerveken keresztül) nem lenne a családnak jövedelme. A férfiak közül sokan biztonságosabb helyre küldik a családjukat, ők maguk viszont a front közelében maradnak, hogy tovább dolgozhassanak.
Az ENSZ menekültügyi szervezete ugyan felállított humanitárius állomásokat, azonban ezek sokáig nem lesznek elegendőek, miközben az ukrán ellátórendszer kimerülőben van.
„Természetesen segítségre van szükségünk”
– nyilatkozta a 32 éves Oksana, aki a donyecki régióból menekült el, ennek ellenére még mindig nem kapott menekültstátuszt. „Reméljük, hogy megkapjuk a menekülteknek járó segélyt, mert most nagyon nagy szükségünk lenne rá.”
A nő emellett a fia miatt is küzd e bürokráciával, a gyermek ugyanis még Donyeckben született, miután a régióban kikiáltották a szakadár államot. Emiatt a fiú állampolgárság nélkül született, most Oksana igyakszik számára megszerezni az ukrán állampolgárságot, ami feljogosítja, hogy menekültstátuszt kérjen.
Az ukrajnai humanitárius helyzettel a magyar kormány is foglalkozik, júniusban Orbán Viktor az EU állam- és kormányfőinek tanácskozása után azt mondta, „
akármi történik is, az Lengyelországgal közösen a mi problémánk lesz”
az ukrajnai menekültek befogadása. Egy korábbi, februári háttérbeszélgetésen a miniszterelnök arról beszélt, akár félmillió menekült is érkezhet Magyarországra. Mint mondta, a Belügyminisztérium tervet készített egy ilyen hullám esetére, és a magyar szervek képesek lenne fogadni a több százezer ukrán menekültet.
Egy júliusi sajtótájékoztatón Lázár János arról beszélt,
„Nagy volumenű humanitárius segítségnyújtásra” készülnek Ukrajnában
, elsősorban a kárpátaljai magyaroknak. Az Origo kérdésére Lázár azt felelte, a kormány folyamatosan vizsgálja az ukrán helyzetet, alapvető érdek, hogy a kárpátaljai magyarok a lakóhelyükön maradjanak. Giró-Szász András, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára pedig hozzátette, a „magyar állam rendelkezik a kellő forráshoz ahhoz, hogy az ukrajnai menekültek számára segítséget nyújtson, de a pontos tervek nemzetbiztonsági titkot képeznek.”