Az induló vállalkozások eleinte létszámukban és dinamikájukban is hasonlítnak egy baráti társasághoz: a kollégák a közös munka során megismerik egymást, kialakítanak közös szokásokat, folyamatokat, és egy képet a cégről. A szervezetpszichológus szerint érdemes mindezzel már a cég kezdeti stádiumában tudatosan foglalkozni, mivel a kutatások szerint az erős szervezeti kultúra jobb gazdasági eredményekkel jár.
Egy szervezet eredményességét kulturális szempontból az határozza meg, hogy az adott kultúra és a piaci környezete mennyire illeszkedik egymáshoz. Azoknál a cégeknél, ahol jó a szervezeti kultúra, ott megfigyelhető, hogy a munkatársakat minden szinten bevonják a vállalat működésébe, jól dokumentáltak a szervezeti célok, a folyamatok és eredmények. A problémák megoldását sem tartják kizárólag vezetői feladatnak.
Egy jó szervezeti kultúrával rendelkező cégnél a vezetők hisznek a munkatársaik képességeiben, kikérik és meghallgatják a véleményüket. A munkatársak folyamatosan kapnak visszajelzéseket, tisztán látják, hogy a tevékenységük miként járul hozzá a szervezet működéséhez. „A vezetők inkább coachok és mentorok, nem pedig diktátorok. Segítik a munkatársak szakmai kibontakozását. Hitelesen kommunikálnak, és gyorsan reagálnak az alulteljesítésre is. Az ilyen vezetők mottója: akkor működik jól a szervezet, ha rám nincs szükség. A céljuk, hogy a munkatársaik önállóan működni és eredményeket elérni képes csapatokat alkossanak, így sokszorozva a cég erőforrásait” – emelte ki Molnár Attila.
A munkatársak motiváltak és közös értékeket vallanak és működtetnek a céggel. Van lehetőségük a személyes kapcsolatok ápolására a szervezet különböző szintjein is. Az informális kapcsolatok erősek és konstruktívak, a munkatársak szívesen töltenek időt egymással a cég keretein kívül is. A ma sikeres szervezetek mind megtalálták a módját annak, hogy a fenti elveket megvalósítsák a saját működésükben. Ettől maradnak a szervezetek egyediek, mégis hasonlóan sikeresek.