Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elszigetelt diktatúrában az emberek nemcsak pénzben hiteleznek, hanem például magot és műtrágyát előlegeznek meg a földművesnek, akik a következő éves terményből részesedést biztosítanak „hitelezőjüknek”. A „kereskedők” pénzt kapnak előlegbe, hogy mindennapi felhasználási cikkeket, de akár luxustermékeket is importáljanak Észak-Koreába – olvasható a Wall Street Journal írásában.
Naivitás lenne azt állítani, hogy az államnak nincs tudomása a fű alatt zajló eseményekről.
Látszólag a piacgazdaság semmilyen formájának nincs létjogosultsága az elszigetelt országban, ennek ellenére a négy éve hatalomra került Kim Dzsongun tovább lazított apja szigorán, így a kapitalizmus egy nagyon kezdetleges formája mégis megtűrt az országban.
Észak-Korea vezetése 1990-ig próbálkozott a javak és a termények állami szintű szétosztásával, ami éhínséghez vezetett az országban.
Az állami elosztórendszer totális összeomlása óta a koreaiak rákényszerültek arra, hogy saját maguknak biztosítsák az ellátást - megtanulták, nem hagyatkozhatnak kizárólagosan a politikusaikra.
Azóta az állam is szemet huny polgárai „illegális” tevékenysége fölött. A szabályozatlanság miatt viszont nincs pontos adat arról, hogy mekkora mennyiségű pénz áramlik be és ki az országból, valamint milyen összegben valósultak meg hitelügyletek.
Az állam 1998-ban néhány zálogház nyitását is engedélyezte, valamint lakástulajdonnal is rendelkezhetnek az emberek. Nagyobb kölcsönöknél az észak-koreaiak is az ingatlanjukat ajánlják fel fedezetként, így megjelentek a piacon értékbecslők is. Míg a fogkrém értékesítése vagy 3G-telefon vásárlása az utcán a mai napig szigorúan tilos, addig
a kormány a hiteltevékenységek fölött nemcsak szemet huny, hanem bevételre is szert tesz az elárusítóhelyek kiadásából vagy épp hivatali személyek megvesztegetéséből.
Bizonyos tanulmányok szerint az észak-koreai háztartások felének, háromnegyedének a jövedelme a magánszektorból származik. Azoknak, akiknek van egy kis pénzük, nemcsak kölcsönt adnak, hanem éttermeket, számítógép- és karaokeüzleteket, illetve közösségi fürdőházakat nyitnak. Hasonlóképp megjelentek a magántaxik és szállítmányozó cégek is az elmúlt években.
Bár a rezsim próbálja az ellenőrzése alatt tartani a magánvagyonok alakulását, de ez nem igazán sikerül. Ráadásul a lakosság bizalma is erősen megrengett a 2009-es valutaleértékelés során, mivel elharapódzott a félelem a vagyonok hirtelen elvesztése miatt. Ennek köszönhetően virágzásnak indult a feketegazdaság, illetve egyre nagyobb igény mutatkozik a kemény valuták iránt.
Nem csoda, hogy manapság a lakosság között zajló tranzakciók egyre nagyobb része zajlik amerikai dollárban és kínai jüanban.
De még ezen felül is vannak ám érdekességek! 2011 óta kétféle chipes bankkártya is forgalomban van, amire nemcsak a hazai, de külföldi valutát is befizethetnek. A kártyával fizetni lehet bizonyos áruházakban is, de ez az opció csak azon állami hivatalnokok számára elérhető, akik átutalással kapják fizetésüket.
