Kiégtem vagy ez még csak a napi stressz?

Businessman leaning head on back of sofa and adjusting tie

Nem lesz kész a jelentés határidőre és még a nyomtató is lassú - ezek a mindennapi apró problémák is rengeteg stresszt okoznak. Mikor kell tartanunk a kiégéstől, és hogyan előzhetjük meg? A magyar kisvállalatoknak jobban kellene figyelniük a munkavállalóik jóllétére.

Stressz mindig van

Mindenki ismeri az érzést, mégis nehéz megfogalmazni, hogy mitől is leszünk stresszesek. Molnár Attila szervezetpszichológus szerint bármi okozhat stresszt, amiből túl kevés vagy túl sok van. Például az is szörnyű, ha ki sem látunk a munkából, de az egész napos unalom is tönkretesz.

„Vállalati közegben a stressz leggyakoribb oka a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, az információ és a kommunikáció hiánya, valamint az elérhetetlen teljesítményelvárások.

Fontos még beszélni az olyan mindennapi időrablókról, amelyek apró akadályoknak tűnnek, (például ha a nyomtató rendszerint nem működik), mégis frusztrálóak és hozzájárulnak a napi stresszadagunkhoz. Az ilyen problémák is stresszt jelentenek, ha sok van belőlük, és akkor is nagy kárt okoznak, ha tudomást sem veszünk róluk” – tette hozzá a szakértő.

A stresszt nem lehet elkerülni, de meg kell tanulni kezelni Forrás: PhotoAlto/Laurence Mouton

A kiégés már nem napi probléma

A tartós stressz kiégéshez vezet, amelynek egyre erősebb és intenzívebb fiziológiai tünetei vannak. A napi stressz még feldolgozható, napról napra meg tudunk vele birkózni, a kiégésből azonban nem épülünk fel egyik napról a másikra.

A kiégés néhány tünete:

• érzelmi közönyösség
• túlzott cinizmus
• célvesztettség
• fásultság
• motivációvesztés
• pszichoszomatikus tünetek (alvászavarok, szexuális zavarok, emésztési zavarok)

Ilyenkor eluralkodik az emberen az érzés, hogy csak automataként végzi a munkáját, és nem talál motivációt. Súlyosabb esetben önértékelési problémák is jelentkeznek, azzal a gondolattal, hogy nem vagyunk alkalmasak a feladatainkra, nem vagyunk „jó emberek”, ami aztán a magánéletet is megmérgezi.

Kerülni nem lehet, csak kezelni

Molnár Attila szerint a stressz minden vállalatnál jelen van, hiszen ez a közeg nem természetes környezet az ember számára. Bár mindenki megtanulja a szabályait, alapvetően nem erre vagyunk kitalálva. Épp ezért régóta téma a vállalati és munkahelyi stressz, illetve a kiégés, és valószínűleg az is marad. Kiiktatni vagy elkerülni nem lehet, ezért fontos, hogy megtanuljuk kezelni, amihez kulcsfontosságú a figyelem és a megelőzés.

Fontos, hogy odafigyeljünk magunkra és megtanuljunk lazítani, ha pedig a kiégésig jutunk, ismerjük fel magunkon a tüneteket, majd törekedjünk megoldásra. Hogyan? A szervezetpszichológus szerint ilyenkor vegyünk ki szabadságot, amely alatt nem foglalkozunk az életünk stresszkeltő részével. „Fel kell töltődnünk, hogy újult erővel kezdjünk neki a probléma megoldásának.

Ha a szabadság alatt is végig aggódunk, gondolatban a munkahelyünkön járunk, akkor a pihenésre szánt idő alatt csak még jobban kimerülünk.

Azt persze ne várjuk, hogy maguktól megoldódnak a munkahelyi konfliktusok, mert arról nekünk kell gondoskodnunk, de fontos, hogy kellő energiával lássunk hozzá” – javasolja a szakértő.

Fontos, hogy odafigyeljünk magunkra és megtanuljunk lazítani Forrás: PhotoAlto/Téo Lannié

A magyar vállalkozások nem tudatosak

A munkahelyi jóllét stratégiai kérdés egy vállalat számára, ezért a vállalatvezetők érdeke is, hogy a munkavállalóknak minél jobb körülményeket biztosítsanak. Azoknál a vállalatoknál, ahol stratégiai fontosságú az emberi erőforrás, például tréningekkel segítik a dolgozókat, hogy könnyebben megbirkózzanak a napi stresszel. Molnár Attila szerint

a magyar kkv-szektorban kevésbé jellemző a tudatosság a munkahelyi jóllét szempontjából, inkább a teljesítményre és a túlélésre koncentrálnak.

„Rövid távon ez érhető, hosszú távon azonban már kevésbé, hiszen nemcsak a dolgozók, hanem a vezető kiégéséhez is vezet, amivel gyakorlatilag kivégzi a saját cégét.”

A legkisebb cég is tehet azért, hogy jóllétet teremtsen. Ha belátható méretű a vállalkozás, akkor még könnyű is a dolgunk, hiszen csak oda kell figyelnünk arra a néhány emberre, aki velünk dolgozik. Mutassunk nyitottságot, kérjünk visszajelzést és javaslatokat. A vezetői székből gyakran egészen másképp fest a munkahelyi légkör, ezért fontos, hogy cseréljünk nézőpontot. A beosztottjainktól épp úgy megkérdezhetjük, hogy vannak, mint a családtagjainktól, és nem is kell ehhez különleges tudás vagy szakképzettség.