Könnyű hitelt ígér a kínai világbank

--FILE--A Chinese clerk counts RMB (renminbi) yuan banknotes at a bank in Ganyu county, east Chinas Jiangsu province, 26 February 2014. Chinas yuan fell to its weakest level in more than a year Tuesday (22 April 2014) as Beijing signals it is not done pushing the currency lower, a move aimed at shaking out speculators who bet on gains and flood the economy with excess cash. The yuan fell as low as 6.2390 versus the dollar in the afternoon, its lowest level since February 2013, bringing losses for the year to 3% and making it the worst performing currency in Asia. The losses were triggered after The Peoples Bank of China set the morning daily reference rate weaker for a third trading session. The unprecedented slide of the yuan over the past three months is drawing increasing criticism from major trading partners. The U.S. Treasury Department said last week the losses raise particularly serious concerns if they signal a retreat from Beijings publicly stated policy of scaling back intervention to let market forces play a bigger role.

Lazábban osztana hiteleket a Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank, a Világbank kínai alapítású riválisa. Ezzel később Afrika is jól járhat.

A bank nem támasztja a kölcsönök feltételéül például állami javak privatizációját, és a Világbanknál többféle fejlesztési projektet is hajlandóak támogatni, köztük kormányzati fejlesztéseket – adta hírül szerdán a Reuters.

Magyarország is csatlakozhat

Az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) megalakulását idén áprilisban jelentették be hivatalosan. A bank, célja szerint a washingtoni központú Világbank egyfajta keleti alternatívája lenne, elsősorban ázsiai állami fejlesztésekre adna hitelt.

Sokan kérnének pénzt a kínai világbanktól Forrás: AFP

Az AIIB alapító tagjai közé (vagyis azok közé, akik később hitelt kaphatnak a banktól) a korábbi várakozásoknál jóval több állam csatlakozott. Az 57 alapító között megtalálhatók az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei is, köztük Nagy-Britannia, Ausztrália, Izrael, Dél-Korea, Németország és Franciaország is, Magyarország szintén jelezte, fontolgatja a csatlakozást.

Bár az Egyesült Államok óva intette a szövetségeseit a csatlakozástól, rajtuk kívül csak egy nagyobb gazdaság, Japán nem maradt távol a kezdeményezéstől.

Politikai célokat szolgálhat

Amerikai döntéshozók azt mondták, nem ellenzik az új fejlesztési bank létrehozását, de szerintük aggasztó a bankban a kínai állami tőke túlsúlya. Emiatt attól tartanak, a bank valójában a kínai politikai célok egyik eszközévé válhat.

„A privatizáció nem lesz feltétele a kölcsönöknek” – idézi a Reutres az egyik, az AIIB-hez közeli forrását.

A dereguláció szintén nem lehet feltétel. Az AIIB minden országhoz a helyi igényekhez igazított feltételeket vállal.

Nem fogja kívülről megmondani, mit csináljon az adott ország.” Elmondásuk szerint a bank olyan beruházásokat támogat majd, amelyek elég átláthatóak és „nem okoznak társadalmi és környezeti károkat”.

A privatizáció szószólói

A privatizációt és a gazdaság szabadabbá tételét feltételül szabták például a Görögországnak nyújtott hitelekhez. Júniusban az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is privatizáció, adóemeléseket és kiadáscsökkentések mellett adott újabb mentőövet a görögöknek.

Maga a Világbank szintén régóta a privatizáció és a minél szabadabb piac szószólója,

amely sokszor hitelpolitikájukban is megmutatkozott. Előfordult, hogy ez a politika komolyabb botrányt is okozott: a 90-es években Csehország a Világbank segítségével privatizált számos ipari vállalatot, miközben az egyik – a Világbank álalt igazolt, Václav Klaushoz is közel álló – befektető, Viktor Kozeny saját holdingjai alá szervezte az eladott cégeket, majd az összegyűjtött vagyont a Bahamákra menekítette.

Privatizációért kölcsönzött a Világbank Forrás: The Wall Street Journal

2015 elején Görögországban a vízszolgáltatás privatizációja keltett heves vitákat, amelyet a görög parlament az újabb mentőcsomag feltételeként fogadott el. Korábban a Thesszalonikiben tartott népszavazáson a lakosság 98 százaléka a vízprivatizáció ellen szavazott, más vélemények szerint az eddigi, hasonló privatizációk arra mutatnak, hogy az állami vízszolgáltatók sokkal hatékonyabbak és megbízhatóbbak, mint a privatizáltak. A Világbank saját adatbázisa a világon 1990 óta lezajlott vízügyi privatizálások 34 százalékát kudarcként értékeli.

Önkritikát gyakoroltak

Idén a Világbank némileg lazított a deregulációhoz, piacgazdasághoz és megszorításokhoz való ragaszkodásán. 2015-ös "Elme, társadalom és viselkedés" című jelentésükben már arról írtak, hogy a hitelezési politika során elfogadható, ha az állam beavatkozik egyes piaci folyamatokba,

ha azok a szegénység leküzdését, a hosszú távú növekedést szolgálják,

vagy környezeti problémákat akarnak megoldani.

Nem ragaszkodnak a szabad versenyhez

Míg a AIIB ezzel szemben kevésbé ragaszkodik majd kizárólag a szabadpiacos gazdaságok támogatásához – állítják a Reuters forrásai.

Úgy vélik, ez nekik adhat egy nagyobb szabadságot

abban, milyen beruházásokat tudnak majd támogatni. Például, ha egy magáncég víztisztító beruházását támogatnak, a legtöbb fejlesztési bank azt kérheti, hogy a szolgáltató emelje meg az ivóvíz árát. Az AIIB ezzel szemben beérheti azzal, ha a profitot az adott állam kormánya pótolja a cég vagy üzletág állami támogatásával.

Tüntetés a megszorítások ellen Athénban Forrás: MTI/EPA/Jannisz Koleszidisz

Ezzel együtt a bank egyelőre várhatóan óvatos lesz, hiszen kezdőtőkéje viszonylag kevés, a 100 milliárd dolláros tőke elmarad a Világbank, vagy akár az Ázsiai Fejlesztési Bank tőkéjétől. Vagyis kezdetben valószínűleg csak olyan projektekre ad majd hitelt, amelyek várhatóan vissza is hozzák a beléjük fektetett pénzt, főként infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre adhatnak pénzt. Később azonban akár állami oktatási vagy egészségügyi beruházásokra is adhatnak hitelt.

Több pénzhez juthat Afrika

Az AIIB-vel kapcsolatban különös érdeklődést mutatnak egyes afrikai országok, akik a Világbanktól vagy az IMF-től eddig nehezen kaptak hitelt. A Reuters szerint

több afrikai állam is lobbizott azért, hogy később hitelt kérhessen tőlük.

Az elmúlt évtizedben a kínai befektetők minden más országnál nagyobb részesedést szerzetek a fekete-afrikai piacokon, egyes előrejelzések szerint 2030-ra már az afrikai országok külkereskedelmének fele az úgynevezett BRIC-országokkal (Brazília, Oroszország, India, Kína) zajlik majd.