Az államháztartás központi alrendszerének 2015. augusztus végi halmozott hiánya 914,9 milliárd forint volt, tájékoztat közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ezen belül a központi költségvetés 980,2 milliárd forintos mínusszal, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 33,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 31,6 milliárd forintos plusszal zártak.
Egy évvel korábban, vagyis 2014. augusztus végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 858,8 milliárd forintot tett ki. Az NGM szerint
a két év azonos időszaka közti különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulása miatt jelentkezik.
A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 370 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől.
E mögött az évenként változó elszámolások különbsége, másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek húzódnak meg, mely utóbbiak a pénzforgalomban később realizálódnak. Ez azonban az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, hiszen az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai közel 130 milliárd forinttal haladták meg az előző évi összegeket, ami a felfutó kifizetéseknek köszönhető.
A 2015. augusztus havi deficit 20,8 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 7,4 milliárd forintos hiánnyal. Ennek egyik indoka, hogy a Magyar Államkincstár a zökkenőmentes iskolakezdés érdekében
már augusztus végén átutalta a szeptember havi családtámogatások, valamint a fogyatékossági támogatás és a megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítésének kifizetéséhez szükséges összegeket.
Ez összesen 34,5 milliárd forintot jelentett, amely értelemszerűen megemelte az augusztusi kiadásokat, ugyanakkor a szeptemberiben már nem jelenik meg.
Az előző év azonos időszakához képest lényegesen (mintegy 450 milliárd forinttal) magasabban alakultak viszont a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek, írja az NGM.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re változatlanul a GDP 2,4 százaléka, amely – figyelembe véve a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását, valamint az augusztus végi tényadatokat – továbbra is tartható.