Már nem sokáig lesz tabu, hogy ki mennyit keres

Business man standing up agains 500 Euros notes.

Nem szokás a fizetésről beszélni, legalábbis nem hivatalosan, sok munkahelyen pedig egyenesen tiltja a vezetőség. Sőt, álláshirdetésekben is csak elvétve szerepel összeg. Mégis egyre több csapatban nyílt titok, ki mennyit vihet haza. Kinek érdeke a titkolózás: a munkaadónak vagy a munkavállalónak?

Nem átlátható a rendszer

Míg Ausztriában már az álláshirdetésben feltüntetik a fizetéseket, addig hazánkban a legtöbb embernek elképzelése sincs, hogy az adott pozícióban mennyi a reális bérigény. Szatmári Sándor HR-szakértő szerint Németországban is teljesen átlátható a rendszer: a képzettség és a szakmai tapasztalat mátrixa alapján pontosan lehet tudni, hogy ki mennyi bért kaphat, pontosabban, hogy mennyinél nem kaphat kevesebbet. A szakértő szerint Magyarországon ilyesmi azért nem alakulhatott ki, mert

sokszor teljesen különböző végzettségű emberek vannak ugyanabban a munkakörben,

míg Németországban az emberek többsége olyan pozícióban dolgozik, amelyre a képzettsége és tapasztalata predesztinálja.

Nálunk az álláshirdetésekben sem tüntetik fel a fizetéseket Forrás: Photononstop/Jacques Beauchamp

A felmondás és motiválatlanság veszélye

Rengeteg feszültséget okozhat, ha egy vállalatnál nyilvános, hogy kinek mennyi a munkabére. A fő feszültségforrás az lehet, hogy ki mennyit dolgozik és ehhez képest mennyi fizetést kap. Valójában mindkét félnek,

a munkaadónak és az alkalmazottnak is érdeke a feszültség elkerülése, amely elégedetlenséggel, motivációvesztéssel és felmondások sorozatával járhat.

A bérek megszellőztetése mindig azoknak érdeke, akik elégedetlenek a helyzetükkel. Ha ilyen történik, fontos, hogy a vezetőség komolyan vegye és kezelje a feszültséget. „Olyan is előfordulhat, a főnöke elé áll és azt mondja, hogy kapott egy jobb ajánlatot, de ha itt megkapja ugyanazt az összeget, akkor marad. Ilyenkor nem érdemes feszegetni, hogy létezik-e az ajánlat, jobb elengedni az illetőt, és nem engedni a zsarolásnak, mert ha a cégnél azt látják, hogy ez működik, sorozatossá válhat” – tette hozzá Szatmári.

A Google-nél is volt feszültség

Az amerikai kultúrában is bizalmas információnak számít a fizetés: a házaspárok 43 százaléka nem tudja pontosan, hogy társának mennyi a keresete. Ha pedig valaki véletlenül egy fizetési listát felejt a nyomtatón, az kirúgással is járhat. De ez a titkolózás önként vállalt, mert a szövetségi törvények megengedik a munkakörülmények megbeszélését, beleértve a bérekét is.

A Google korábbi alkalmazottja, Erika Baker nemrég Twitter-üzenetekben mesélte el a történetet, miszerint létrehozott egy táblázatot, amelyben munkatársaival megoszthatták, hogy ki mennyit keres. Sokan osztották meg és töltötték ki a táblázatot, így a vezetőség előtt sem sokáig maradt titok. Bakert azonnal behívta a főnöke, aki megkérdezte, hogy miért tette ezt és, hogy számolt-e a következményekkel.

Baker erre azt felelte, hogy semmi törvényelleneset nem követett el, ami igaz is, a vezetők többsége mégis elítéli az ilyesmit, többek között az ő vezetői is. Mint kiderült, a munkatársai értékelték a kezdeményezést és bónuszt küldtek neki (a Googlenél a peer bonus nevű juttatást a munkatársak ítélik oda egymásnak), de a menedzsere ezt rendszeresen levonta a fizetéséből. Baker azóta másik cég alkalmazottja, de nem a történtek miatt távozott a Google-től. A táblázat azonban tovább él Baker kollégáinál.

Nőnek a generációs feszültségek

Lerf Andrea, a Coaching Team szakértője szerint a magyar emberek többségének van egyfajta szemérmesség a bérekkel kapcsolatban:

akinek magas, annak azért kínos beszélni róla, akinek alacsony, annak pedig azért.

„Az én generációm több tagja emlékszik még arra, hogy a szülőknek is nehéz volt elmondani a bérünket, mert az ő keresetüknek a többszöröse is lehetett. Ha már generációkat nézünk, akkor a fiatalabbak szerintem nyíltabban beszélnek azért erről a témáról. Ők elvárják az átláthatóságot és a korrektséget” – véli a szakértő.

A fiatal munkavállalók nyíltabban beszélnek a fizetésről, mint idősebb kollégáik Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Egyébként is van egyfajta növekvő bérfeszültség a fiatalok és az idősebbek között. A pályakezdők letörik az árakat, mert őket nem kell annyira megfizetni. „Több szférában látom azt a tendenciát, hogy azért nem veszik fel a tapasztalt szakembert, mert meg kéne fizetni. Ez persze nem újdonság, régebben is volt erre példa, de az utóbbi időben nagyobbra nyílt az olló.” – tette hozzá Lerf Andrea. A cégek ezért szakmai tapasztalat hiányában is felveszik és fél év alatt betanítják a fiatal munkaerőt.

Multiknál és kisvállalatoknál

Cégkultúrától is függ, hogy milyen a hozzáállás a bérek nyilvánosságához. A multiknál a bérek megosztása óriási konfliktusokat okozhat, és a vezetőség is nagyon rossz szemmel nézi. Itt gyakran szerepel is a munkavállalói szerződésben vagy külön titoktartási nyilatkozatban, hogy tilos a bért elmondani egymásnak. Minél nagyobb egy cég, annál jobban figyelnek erre. A közszférában azonban a bértáblázatnak köszönhetően átlátható a rendszer. Kisebb vállaltoknál pedig a folyosói pletykák alapján nagyjából tudni lehet, hogy ki mennyit keres. Tehát már a szféra is meghatározó, de teljesen eltérő lehet a bérkérdéshez való hozzáállás egy-egy cégnél.