Az ukrán miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a Balti-tenger alatt érkező orosz gáz veszélyezteti a délkelet-európai, uniós államok gázellátását, és áremeléshez fog vezetni a régióban - közölte az AP amerikai hírügynökség.
Robert Fico ennél is keményebben fogalmazott. A szlovák miniszterelnök szerint a megállapodás meghazudtolja az eddigi uniós álláspontot Ukrajna megsegítéséről. A kormányfő azt is sérelmezte, hogy nem a "megszokott" tranzítútvonalon történik az orosz gáz szállítása, amivel Szovákia évi 800 millió dollár (224 milliárd forint), míg Ukrajna kétmilliárd dollár (562 milliárd forint) tranzitdíjtól esnek el.
"Bolondot csináltak belőlünk"
- fakadt ki a szlovák kormányfő, aki az Európai Bizottságon fogja számon kérni a történteket. A gázügyletet Lengyelország is bírálta.
A Gazprom szeptember elején véglegesítette több nyugat-európai ország nagy energiavállalatával az ügyletet. A német E.ON, a holland-brit Shell és az osztrák ÖMV többek között arról állapodtak meg az orosz gázipari óriással, hogy a szibériai gáz 2019-től a Balti-tenger alatt érkezik Németországba.
A tervezett Bulgárián, Szerbián és Magyarországon átvezető Déli Áramlat gázvezeték projekt tavaly decemberben azért futott zátonyra, mert ellenkezett az uniós jogszabállyal. A 2009-ben elfogadott Európai Unió Harmadik Energiacsomagja megtiltja, hogy ugyanazon cég „termelje ki" és szállítsa a gázt.
A német-orosz megegyezés úgy "kerüli meg" az uniós jogszabályt, hogy a szállítás nem uniós területen történik, hanem a Balti-tenger alatt, így a Gazprom az ügyletben kizárólagosan kitermelőként jelenik meg.
A Gazprom július elején bontotta fel az olasz Saipemmel a szerződést. A két cég korábban arról egyezett meg, hogy Törökországon keresztül építik meg az Ukrajnát kikerülő, Európába tartó gázvezetéket, azonban az oroszok váratlanul közölték: nézeteltérések miatt elállnak a tervtől. Az oroszok most új partner után néznének.