Három lépcsőben teszik kötelezővé az IFRS-rendszert

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célra történő alkalmazását tartalmazza az a törvénytervezet, amely csütörtökön került fel a kormány honlapjára, és három lépcsőben teszi kötelezővé, illetve alkalmazhatóvá a standardokat.

2016-tól lesz választható

A bevezetés három évre elosztva, a jövő év első napjától történik. Lesznek olyan gazdálkodók, amelyeknek kötelezően alkalmazniuk kell pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS-ek), míg mások választhatják azt. Egy szűk kört pedig kizár a törvénytervezet az alkalmazásból – írja a Piac és Profit.

A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézmények kivételével 2016. január 1-től – tulajdonosi döntés alapján – azok a vállalkozások választhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket, amelyek a részvényeiket az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák, és amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el.

Mi a nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS)?

Az IFRS az IASB (International Accounting Standards Board = Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület) által kibocsátott számviteli szabályok gyűjteménye. Az Európai Unió 2005 óta tette kötelezővé a területén lévő tőzsdéken (így a BÉT-en is) jegyzett vállalkozásoknak, hogy IFRS szerinti beszámolót készítsenek. Az IFRS szabványok (az US GAAP-től eltérően) inkább elvi megközelítést alkalmaznak, semmint speciális szabályokat az egyes esetekre.

2017-től valahol már kötelező

2017. január 1-től már kötelezően kell alkalmazni az IFRS-eket a mérleg elkészítésére azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák.

Ettől az időponttól kötelező az IFRS-ek alkalmazása a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak. Kivételek az integrációban részt vevő takarékszövetkezetek, a kisebb méretű – évi 5 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű – hitelintézetek, valamint a Takarékbank Zrt.

Tulajdonosi döntés alapján választhatják az IFRS-eket 2017. január 1-től a biztosítók – a Szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével –, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó intézmények. Kivételek lesznek a nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak. Szintén ettől az időponttól választhatják az IFRS-ek szerinti mérlegkészítést az eddig nem említett, de könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások.

Nonprofitok és alapítványok kizárva

2018. január 1-től kell alkalmazniuk az IFRS-eket a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek, valamint a kisebb méretű hitelintézeteknek és a Takarékbank Zrt.-nek is.

Egyáltalán nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket a vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a pénztárak, az alapítványok, az egyesületek, a társasházak, az ügyvédi irodák,

az egyesülések, a szociális szövetkezetek, valamint a vízitársulatok sem. A tervezet módosítja a helyi adókról, illetve a társasági adóról szóló törvényt is. Ezek lényege az, hogy az IFRS rendszerben miképpen kell meghatározni ezeknek az adóknak az alapját.