Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Junts pel Si (Együtt az Igenért) koalíció a felmérések szerint közel 42 százalékos támogatottság mellett, a parlamenti helyek több mint 50 százalékát is megszerezheti. Ígéretük szerint, ha többséget szereznek a katalán parlamentben, 18 hónapon belül megtörténhet az elszakadás, független jegybankkal, devizával és gazdasággal.
A függetlenedés nagy érvágás lenne Spanyolország számára, mivel a 7,5 milliós lakosságú autonóm közösség a spanyol GDP egyötödét adja
- írja az Equilor.
A kulturális és nacionalista érveket gazdasági megfontolások is kiegészítik. Katalánok mindig is nehezményezték, hogy túl sokkal járulnak hozzá a központi költségvetéshez, de csak keveset kapnak vissza. A kiválás esetén 5 százalékos költségvetési pluszban lenne a régió; azonban
a katalánok nélkül a spanyol gazdaság újból recesszióba kerülhet.
A koalíció győzelme mindenképp erős üzenetet küldene Madridnak azzal kapcsolatban, hogy a katalán problémákat többé nem lehet figyelmen kívül hagyni - írja korábbi elemzésében az Equilor.
Az Equilor szerint a görög krízis után tehát megjelenhet a "Podemos” krízis is. A bizonytalanság már most látszik a spanyol kötvényhozamokon, amelyek árazzák a megnövekedett kockázatot Európa többi részéhez képest. A részvénypiaci hatás ugyan még limitált, de egy ilyen terv rengeteg kérdést vetne fel: fizetőeszköz és bankok helyzete, közszolgáltatások leválasztása, stb.
A spanyol bankszövetség nyilatkozata szerint Katalónia Spanyolországtól való elszakadása jogi bizonytalanságot okozna, és akár több bank is átgondolná az ottani piacon való részvételt - írja a Bloomberg. Az biztos, hogy pénzügyi kockázatok terén is számos kérdés merülne fel, ami együtt járna a katalán hitelköltségek megemelkedésével. Persze mivel a Barcelona központú régió a spanyol gazdaság meghatározó motorja, ezért nem biztos, hogy drámai változások állnának be. Ráadásul érdemes hozzátenni, hogy Spanyolország legnagyobb pénzintézete, a CaixaBank (340 milliárd eurós mérlegfőösszeg, több mint 5 ezer fiók és 33 ezer alkalmazott) barcelonai központtal rendelkezik, hasonlóan a Sabadell-hez, mely az ötödik legnagyobb az országban.
A spanyol jegybank vezetője szerint
a katalán függetlenség a pénzügyi rendszer megingásához is vezethetne,
hisz Katalónia az euróövezeten kívül kerülne, így nem számíthatna az Európai Központi Bank támogatására, így olyan nehezségekkel kellene szembenéznie, mint idén a görögöknek vagy akár 2001-ben az argentínoknak - írja a Bloomberg.
Fociszurkolók is aggódhatnak, hisz a Spanyol Labdarúgó Szövetség elnöke, Javier Tebas Twitteren közölte, "ha Spanyolország szétszakad, akkor a La Liga is. Reménykedjünk, hogy nem jut el idáig a helyzet". Az elnök kijelentése előtt nem sokkal véleményt formált a spanyol sportminiszter, Miguel Cardenal is, aki hasonlóan gondolkodik. "Abszurd helyzet lenne, ha a Barcelona a spanyol bajnokságban akarna indulni egy független ország csapataként." - írja korábbi cikkében az ORIGO. Az ügyben több futballista is állást foglalt, amellett, hogy Pep Guardiola lelkes támogatója az elszakadásnak, Gerard Piqué és Xavi is a független Katalóniában hisz.
Bármi is legyen a választások kimenetele, a jobb-közép spanyol kormány határozottan elutasítja a függetlenségi törekvéseket és nem engedi, hogy régiók ilyen típusú önálló döntéseket hozzanak. Decemberben végén országos parlamenti választásokat is tartanak Spanyolországban, tehát az ügy nem ér véget idén ősszel.
A fenti folyamatot is figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy egyre többféle kiválási, elszakadási szándékot látni az Európai Unió területén. Kapásból ott van a Brexit, vagyis Nagy-Britannia esetleges kilépése az Unióból. A májusban újraválasztott David Cameron miniszterelnök még 2017 előtt (legkésőbb 2017 végéig) népszavazásra szeretné bocsátani a kérdést. Persze előtte számos tárgyalási kör vár még a politikusra, hisz a jelenleg is érvényben lévő EU-alapszerződés néhány fontos sarokkövét is érintenék a brit módosításai javaslatok, és ha ezekben nem sikerül dűlőre jutni, akkor jöhetne a referendum.
De ezzel kapcsolatban ott van Skócia függetlenedési kérdése is, ők az Egyesült Királyságból szeretnének kiválni. Habár múlt szeptemberben tartottak már egy ilyen referendumot, ahol 55-45 százalék arányban a 'nem' szavazatok győztek (azaz a skótok nem váltak ki Nagy-Britanniából), de jól látható, hogy kérdés nem lett még lezárva. Bár Cameron elég világos állásponton van ezzel kapcsolatban, tudniillik ameddig ő van kormányon, addig nem lesz újabb függetlenségi népszavazás. A skót miniszterelnök asszony (aki szeretné kivívni a függetlenedést) korábban erre úgy reagált: ha Skócia lakosságának többségében megérik a gondolat, akkor mindenképp szavazásra kell bocsátani a kérdést, függetlenül attól, hogy David Cameron mit akar. Meg kell adni a kérdés demokratikus rendezésének jogát.
Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet az, hogy ha még létre is jönne a Brexit, akkor Skócia ebben nem szeretné követni az angolokat. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerinte ebben az esetben egy újabb népszavazást tartanának, hisz az Egyesült Királyság legészakibb régiójának gazdaságilag is fontos az EU-tagság, mint Angliának, ami a királyság motorját adja.
