(FILES): This March 25, 2015 file photo shows an UBER application as cars drive by in Washington, DC. An administrative judge July 16, 2015 recommended that the ride-sharing giant be fined USD 7.3 million and be suspended from operating in California. The controversial private car company must pay the heavy fine or appeal within thirty days and risk a suspension of its license to practice in California, where its headquarters are located AFP PHOTO / Files / ANDREW CABALLERO-REYNOLDS
Vágólapra másolva!
A közösségi gazdaság elhíresült alapképe a fúrógép. Minek is vásárolnánk meg egy nehéz tárgyat, ha egész életünkben nem használjuk többet fél óránál, és ha nem is a gépre van szükségünk, hanem a lukra a falban? Inspirálóan hangzik, rá is ugrott a felhasználók tömege és a média egyaránt. De a gyakorlat mintha egészen más irányba kanyarodott volna.
Az Egyesült Államokban, ahol a fogyasztói társadalom megszületett, már több gazdasági válságon keresztül minden rosszat elmondtak maguk a fogyasztók erről a működési modellről. Érthető, hogy éhesek voltak a friss, életképes, fantáziadús, kicsit utópisztikus alternatívára. Az új szemlélet a használatra helyezi a hangsúlyt a vásárlás és birtoklás helyett. Rachel Botsman, a témában született alapmű szerzője – aki kezdetben együttműködő fogyasztásnak nevezte a módszert – úgy vélte,
az „útközben valahol elkallódott emberséget” találjuk meg újra.
Mintha az ősközösségi szellem köszönne vissza huszonegyedik századi köntösben.
Sharing economy
A közösségi gazdaság (sharing economy) olyan alternatív közgazdasági rendszer, amely közösségi hozzáférést ad termékekhez, szolgáltatásokhoz, adatokhoz és tudáshoz. Az erre szerveződött közösségben a felhasználók akkor juthatnak hozzá az erőforrásokhoz, amikor épp szükségük van rá, azok megvásárlása nélkül. A használatért fizetnek, nem a tulajdon megszerzéséért.
A kollektív lelkesedés azonban nem ért el a fogyasztói döntésekig. Aki ujjongott a közösségi gazdaság hallatán, az is nyugodt derűvel elment és megvette a fúrógépet. De akkor sem a sharing startupok applikációit bújta, amikor épp nem volt kedve kiadni ennyi pénzt – inkább döngölt egy lukat a falba a csillagcsavarhúzóval.
Pedig az Airbnb és az Uber hasít
2011-ben legalább nyolc olyan startupról írtak a lapok és a blogok, amelyek a közösségi megosztásra épültek. Mára a NeighborGoods kivételével mind kidőlt, ott a 42 ezer felhasználóból 10 ezer aktív. Az Airbnb és az Uber topcéggé nőtték ki magukat, de az egyszerűnek és gyorsnak tűnő fúrókölcsönzés nem bírja berúgni a motort.
Így készült "Welcome To New York" eseményére az Airbnb 2014 januárjában Forrás: AFP/D Dipasupil
A sharing economy címke azonban egyre szélesebb, olyan cégek is aláférnek, amelyek eredendően alig hasonlítanak egymásra: az akciós vásárlási lehetőségeket kínáló Grouponban legfeljebb a tippeket osztják meg a felhasználók egymással, az Airbnb ugyan szobát oszt meg, de csak azzal, aki fizet érte, mint egy szállodában, a Handy pedig, amelynek csalódástörténetét az Üzletrész is megírta, takarítókat közvetít, aminek aligha van köze a közösségi gazdasághoz.
Ez fogadja a látogatókat a Handy weboldalán Forrás: handy.com
Az Airbnb és az Uber azért ugrik ki a mezőnyből élesen, mert arra fókuszál, hogy a tranzakció minél kényelmesebb és barátságosabb legyen a felhasználónak. A folyamat így hatékony és egyszerű. Nekik nemcsak az üzlet jött be elképesztően – 2009-es indulása óta az Uber összesen 2,5 milliárd dollár befektetést ért el, ezzel rekorder, az Airbnb-t ma 10 milliárd dollárra értékelik, tavaly az év cégének választotta az Inc.com –, de a pálya világítótornyaivá nőtték ki magukat.
Az ígéretes startup ma onnan ismerszik meg, hogy a médiában az adott iparág Uberjeként vagy Airbnb-jeként említik.
Kölcsönadni még csak-csak, de kölcsönvenni?
Részben ezért nevezi halottnak a közösségi gazdaságot a Fast Company. A szépen hangzó ötlet tömegeket ragadott meg, akik aztán teljesen passzívak maradtak a gyakorlatban. Ekkor megoldásnak tűnt, hogy megjelentek azok a cégek, amelyek az egy környéken lakók közösségét akarták kialakítani. Valamennyien a saját körzetükben élőket tekintették célcsoportnak, valamennyi rakétastartot vett, nem ritkán heti 2000, havi 30 ezer feliratkozóval. De a gyakorlat kapujában ezek a startupok is megbicsaklottak: kiderült,
arra fürgék a felhasználók, hogy kölcsönadják a tárgyaikat, abba azonban, hogy innen is szerezzék be, amire szükségük van, nem fektetnek energiát.
A használati tárgyak megosztására fókuszáló NeighborGoods alapítója, Micki Krimmel például azonnal változtatott, amint ezt felismerte: attól kezdve tárgyak helyett csak segítséget és szívességeket lehetett kivenni-kiadni az oldalon. Krimmel kifejezetten úgy véli, a közösségi gazdaság nevű hajó elment.
Egy másik környékstartupper, Ron Williams, a SnapGoods alapítója ezt így vezeti le: ha egyszer a nagyteljesítményű fúrógép 30 dollár az Amazon Now kínálatában, és New York-iaknak egy órán belül házhoz is szállítják, ugyan ki fog 25 percet pepecselni azért, hogy 15 dollárért használja egy napig, majd még azt is elintézze, hogy visszajusson a tulajdonoshoz?
Az élte túl, aki tudott váltani
A Lyft az Uber kisebb, lokális, megosztásalapúbb verziójaként indult, de most már csak árban szeretné lenyomni. A Parking Panda szintén a környékre fókuszált, az eredeti ötlet szerint a parkolóhelyeket osztották meg a felhasználók, de most már reptereken, szállodákban, parkolóházakban, éttermek előtt ügyködik ugyanezen.
A Rent the Runwaynek sikerült megteremtenie a hétköznapi ruhakölcsönzés műfaját, de itt sem a szomszédoktól kérjük el a flitteres maxiblézert egy estére, hanem egy 65 ezer darabot számláló raktárból.
Mi gyűlöltük a sharing economy kifejezést – nyilatkozta Williams. – Ezer nap hevével gyűlöltük.”
A home office és a közösségi irodák ötvözete, a hoffice Forrás: http://hoffice.nu/
Ha mégis működne, itt egy fizetőeszköz
Mivel a közösségi gazdaságon alapuló startupok esetében nem a vállalkozás, hanem a közösség tagjai nyújtanak szolgáltatást egymásnak – a startup csak szervezi ezt –, nem teljesen kielégítőek a hagyományos fizetési módok. Annak a fizetési szolgáltatónak, amelyik a vásárló bankkártyájáról levonja a szolgáltatás árát, fel kell készülnie arra, hogy a beszedett összeget nem egyetlen, hanem több szereplő számláján írja jóvá, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetében. Erre kínál megoldást a PayPalhez hasonlóan e-pénz kibocsátással foglalkozó Barion, amellyel közvetlenül harmadik félnek lehet utalni.
A Barion úgynevezett befoglalásrendszere úgy működik, hogy a kereskedő nem azonnal kapja meg a befizetett összeget, ha a vásárló így rendelkezik. A véglegesítés pillanatában a befoglalt összeg vagy annál kevesebb megy át a kereskedőhöz, de akár az egész visszatéríthető a vevőnek. Ez a rendszer alkalmas például foglalások kezelésére vagy szállítás utáni fizetés megvalósítására, de akár csoportos vásárlások lebonyolítására is.
A Yummber például a regisztrációkor indít egy 100 forintos befoglalást, majd a pénzt vissza is adja. Ezután a vevőnek soha többé nem kell az adatait megadni. A kártyaadatok a kereskedőhöz soha nem jutnak el.
Lelkes magyar pionírok
A hazai palettán a Miutcank.hu állt bele a vásárlás helyett kölcsönzés ötletébe. Az Oszkár és a Bla Bla Car telekocsi-szolgáltatók, a Rukkola tagjai a birtoklás élményéről lemondva inkább az olvasásét élvezik. A Piqniq ételmegosztó, ahol nemcsak az ételek fotóit és receptjét oszthatjuk meg másokkal, de magukat a kulináris élményeket is. A 30 km.hu segítségével feltérképezhetjük, sőt meg is rendelhetjük a környékünkön élő termelők, kézműves mesterek friss, minőségi áruit. Azok a szabadúszók, akik egy-egy napra irodai környezetre vágynak, leülhetnek a Loffice, a Thehub és a Kaptár asztalaihoz dolgozni, míg a Kreanod grafikusokat és megrendelőket hoz össze. A Tasclr feladatokat és segítséget közvetít, a Járókelőnél pedig bejelenthetjük, ha jártunkban-keltünkben a közösség életét befolyásoló történést, meghibásodást tapasztalunk, hogy helyettünk a rendszer értesítse az illetékeseket.
Egyébként egy Nielsen-felmérés szerint 30 ezer megkérdezettnek még mindig 23 százaléka szívesen odaadná a fúrógépét a szomszédjának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
