A kötelező nyugdíjazás általános eltörlését javasolja a Nextavenue munkaügyi portál újságírója, aki szerint a jövőben egyre megszokottabb lesz, hogy még 80 év felé közeledve is dolgozzunk. A társadalom elöregedése világszerte jelenlévő jelenség, ami miatt (általában a nyugdíjkorhatár emelése miatt) az idősebbek egyre később mennek nyugdíjba.
A fejlett országokban ma már a legtöbb területen tiltott a kötelező nyugdíjazás, ennek a tendenciának azonban ellenzői is vannak, egyesek szerint az innovációt és a fiatalok munkába állását hátráltatja, ha az idősek nem adják az állásukat.
Magyarországon a nyugati tendenciával szemben inkább bővülnek azok a területek, ahol kötelező nyugdíjazást írnak elő. Ezzel párhuzamosan az egymást követő magyar kormányok a nyugdíjkorhatár kitolásával próbálkoznak, ami problémás lehet, hiszen már az 55-64 éves korosztály egészségi állapota is elkeserítő, ráadásul ha idősebb korban elvesztik az állásukat, nehezen találnak újat.
Bár az öregedés lassítására komoly kutatások folynak (egy folyó kísérlet vezetői úgy vélik,
a közeljövőben akár 150 évig is kitolódhat a várható élettartam,
ezzel együtt az aktív évek száma is), a jelenlegi mutatók alapján még távoli lehetőségnek látszik, hogy tömegek dolgozzanak 80 évesen is.
Az Egyesült Államokban a törvények már 1986-ban tiltották a kötelező nyugdíjaztatást – írja Kerry Hannon, a Nextavenue loomberg szerzője. A Kongresszus ekkor az életkor szerinti diszkriminációt tiltó törvényt egészítette ki, azt kiterjesztve a nyugdíjaztatásra is. Ez a törvény azonban nem minden munkára vonatkozott, kivételt jelentettek az olyan szakmák, ahol a munkavégzés közben az ember mások testi épségéért is felel. Ilyen a katonaság vagy a rendőrség, valamint a légiközlekedéshez kapcsolódó munkahelyek (pilóták, légiirányítók).
Furcsa módon az egészségügyi dolgozók számára nem vezettek be ilyen korlátozást. Emiatt
az amerikai orvosok mintegy negyede már idősebb 65 évnél.
Ez, írja Hannon, az egészségügyben nem okozott problémát, így más területeken is idejétmúlt lehet a 60-62 évnél meghúzott korhatár. Szerinte a várható életkor folyamatos kitolódása miatt szükséges lehet „az öregség újradefiniálása”, már csak azért is, mert az egészségi állapot egyre inkább elválik az életkortól. „A szervezet működése és az öregedés közötti kapcsolat kevéssé egyértelmű és megállapítható” – idézi a neves orvosi lap a Lancet cikkét.
Hozzáteszi: azok az idősebb munkavállalók, akik újra a munkaerőpiacon találják magukat, gyakran kerülnek szembe diszkriminációval, annak ellenére, hogy a velük kapcsolatos aggodalmak gyakran alaptalanok. Mint írja, jelenleg sok munkáltató túlbecsüli a fiatalság és az életerő, és alábecsüli a munkatapasztalat értékét.
A kötelező nyugdíjak eltörlésének nemcsak támogatói vannak. Az amerikai Bentley Egyetem professzorai által írt tanulmány amellett foglal állást, hogy egyes területeken, például a felsőoktatásban és a bíróságokon „mélyen mérgező hatása” volt a kötelező nyugdíjazás eltörlésének, az időskori munkavégzés meghosszabbításának.
Mint írják, a nyugdíjazás megszűnése a színvonal csökkenéséhez, az innováció visszaszorulásához vezetett az amerikai egyetemeken. A szakok stagnálnak, új, fiatal professzorok csak nagyon ritkán jutottak be, hiszen a legtöbb idős tanár élt a továbbdolgozás lehetőségével, és jóval 70 éves koruk felett sem mentek nyugdíjba. Emiatt a karokon alig volt üresedés, így a fiatalabb kutatók, oktatók nehezebben jutottak munkához.
A szerzők ennek ellenére nem javasolják, hogy a 70 évet betöltött tanárokat kényszernyugdíjazzák, csupán azt, hogy az egyetem minden esetben vizsgálja felül a munkaviszonyukat, és egyéni döntést hozzon, továbbra is fenntartja-e azt.
„A kötelező nyugdíjazásra olyan állásoknál nincs szükség, ahol nincs egyetemi státusz, hiszen ezeknél egyéni döntés alapján bonthatják fel a szerződést azokkal, akik már nem alkalmasak a feladatra, vagy már nem tudnak versenyezni a friss munkaerővel. A felsőoktatásban, az akadémiai szabadság és a szólásszabadság szempontjából
fontos, hogy az idős tanárok folyamatosan megmérkőzzenek a fiatalokkal, hogy megtarthassák a munkaviszonyukat”
– írja a szerző.
A tanulmány szerint hasonló nyugdíjaztatás lehet szükséges a bírói pályákon is, amely az Egyesült Államokban szintén nyugdíjas állás. Ahogyan azonban például a pilótáknál az utasok biztonsága érdekében legális a kötelező nyugdíjazás, úgy a peres felek vagy vádlottak jogait védené, ha a bíróknak egy bizonyos kor után nyugdíjba kellene vonulniuk. Ugyanis, mint írják, a 70 év felettiek 14, a 85 év felettiek csaknem fele szenved az időskori elbutulás valamilyen formájában – így kérdéses, mennyire tudnak felelős döntést hozni az idős bírók.
Magyarországon különös módon az utóbbi években inkább bővült azoknak az állásoknak a száma, ahol bizonyos kor felett kötelező nyugdíjba vonulni. Az egészségügyben korábban szintén nem volt életkori korlátozás. Bár az orvosok a korhatár elérése után nyugdíjba mehettek, a nyugdíj mellett továbbra is praktizálhattak.
Egy 2013 januárjában született kormányrendelet azonban előírta, hogy – éppen a szakma felelős volta miatt – meg kell szüntetni azoknak az orvosoknak a munkaviszonyát, akik elérték a nyugdíjkorhatárukat, és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek. A szabály alól egyéni esetekben felmentést kaphatnak az orvosok, ha kérelmet nyújtanak be.
A kötelező nyugdíj ötlete nem aratott osztatlan sikert az orvostársadalomban: a Magyar Orvosi Kamara alapvető jogok biztosához fordult, mert szerintük diszkriminatív és alaptörvénybe ütközik a kötelező nyugdíj.
Eközben a legtöbb érintett orvos rövidesen benyújtotta a kérelmet, hogy tovább dolgozhasson.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése szerint a szakdolgozók 67,7 százaléka kért mentességet a kötelező nyugdíjazás szabálya alól.
2011-ben lejjebb vitték a bírói jogviszony felső korhatárát is: a törvény szerint a bíróknak, ügyészeknek és közjegyzőknek 62 éves kor felett kötelező nyugdíjba vonulni. Ha egy bíró eléri a 62 éves kort, választania kell, hogy nyugdíjba vonul, vagy dolgozik tovább. A 62 évnél idősebb bíró pedig vezető tisztséget már nem tölthet be, bár továbbra is bíráskodhat.
Az ügy miatt az Európai Bíróság eljárást indított Magyarország ellen,
amelyet el is vesztett a magyar állam, mert a bíróság szerint diszkriminatív volt a kényszernyugdíjazás. Az új korhatárt 65 évre jelölték ki, úgy, hogy az csak 2023. január 1-jétől csökken 65 évre, ekkorra emelkedik majd az általános nyugdíjkorhatár is 65 évre. Addig is átmeneti időszak lép életbe, ahol az a bíró, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, választhat, a helyén marad-e, "tartalékállományba" kerül, vagy nyugdíjba megy. Az Európai Bíróság döntése nyomán a kényszernyugdíjazott bírákat is vissza kellett venni.
Magyarországon emellett jellemző a nyugdíjkorhatár emelése is. Az általános nyugdíjkorhatárt 2010-ben emelték 62-ről 65 évre (kimenő rendszerben, az 1957 után születetteknek), amelyhez még hozzá kell számolni a meghatározott szolgálati időt.
Ezt némileg enyhítette a nők 40 éves munkaviszony utáni lehetőségét a nyugdíjba vonulásra. Ugyan idén pártok és civil szervezetek is népszavazást kezdeményeztek azért, hogy a lehetőséget kiterjesszék a férfiakra is, ezt azonban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta.
Előzőleg a kormány hasonló indokokkal vetette el a javaslatot, de az elutasítás mögött más indokok is állhattak. A Portfólió számítása szerint
ha a "férfiak 40" sikerrel jár, a nyugdíjrendszer végképp fenntarthatatlanná vált volna,
és hamarosan csak nyugdíjcsökkentéssel lehetett volna egyensúlyba hozni. Szerintük a férfiak 40 kedvezményes nyugdíjba vonulása mintegy 200 milliárd forintba került volna az állami nyugdíjkasszának. Ennek kiigazítására 6,4 százalékos csökkentésre lett volna szükség, vagyis az átlagos nyugdíjasnál ez azt jelentené, hogy a havi 111,6 ezres nyugdíj 104,5 ezer forint lenne.
Magyarországon azonban problémásabb a korhatár kitolása és az időskori foglalkoztatás is, mint például az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. A Tárki 2012-ben Társadalmi Riport című rendszeres tanulmánya szerint
a magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van Európában,
hasonlóan készségszintjükhöz.
A 2014-es Társadalmi Riportból kiderül, az egészségben várható évek száma a férfiaknál 58,7, a nőknél 60,9. Ez az európai átlag alatt van, amely nőknél 70, a férfiaknál 64 év volt 2013-ban a WHO adatai szerint (igaz, ők Magyarország esetében is magasabb értéket mértek, mint a Tárki). Az Egyesült Államokban ennél is magasabb, a férfiaknál 68, a nőknél 71 év a várható egészséges – vagyis munkaképes – élettartam. Optimizmusra csak az ad okot, hogy a születéskor várható élettartam – a régió többi országához hasonlóan – évről évre növekszik, igaz, még mindig erősen le van maradva Nyugat-Európától.
Ezzel együtt Magyarországon rendkívül nehezen kapnak munkát már a nyugdíjkorhatár alatt álló idősebbek is. Az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon, ezzel
az OECD-országok között az utolsó előtti helyen állunk
– az OECD-átlag 52 százalék. Ebben szerepet játszik, hogy a magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai átlag alatti, ráadásul rendkívül súlyosan érintik olyan egészségi problémák, mint az elhízás, mozgásszervi problémák és a depresszió, tüdőkapacitás, általános erőnlét szempontjából a legrosszabbak között szerepelnek Európában.
Emellett Magyarországon gyakori a kor alapú diszkrimináció, a munkavállalók szerint az iskolai végzettség után az életkoruk volt a leggyakoribb ok, amiért nem vették fel őket valamilyen munkahelyre.
Utóbbi problémával foglalkozik a Lancet februári cikke is. Mint írják, bár kézenfekvő megoldásnak tűnik a társadalmi elöregedés kezelésére a nyugdíjkorhatár emelése,
eltávolíthat egy létfontosságú szociális mentőhálót” azok alól, akik idős koruk miatt nehezebben találnak munkát.
Különösen problémás lehet a nyugdíjkorhatár emelése a szegényebb rétegeknek, akik a fejlett országokban is sokkal kevésbé számíthatnak egészséges időskorra. A szerzők ezért a társadalmi elöregedés problémáját általános, könnyen elérhető egészségügyi ellátással és egy rugalmasabb, egészségi állapothoz szabott nyugdíjrendszerrel oldanák meg.