Nem csapda a nyugdíjrendszer, de kihívás

A kormányzat nem aggódik a nyugdíjak miatt, demográfusok és a nyugdíjszakértők viszont igen. A nyugdíjpénztári rendszert pedig azért bírálták a Pénztár-konferencián, mert nincs minősítési rendszerük, és rengeteg infót zúdítanak a tagokra.

Valami nagyon extrém dolognak kell történnie ahhoz, hogy a népességfogyás megálljon. Magyarország lakossága 35 éve folyamatosan csökken, mondta Kapitány Balázs, KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese a Pénztár-konferencián, ahol a nyugdíjrendszer rövid és hosszú távú problémáit feszegették a szakértők. Becslések szerint 2060-ra a mai 9,9 millióról 7,9 millióra csökken Magyarország lakossága.

A KSH adatai szerint is egyre kevesebben vagyunk, a magyarok száma most 9,9 millió Forrás: Thinkstock

Egy 2011-es úgynevezett előreszámítás még 8,2 millió emberrel számolt 2060-ra, de a tömeges kivándorlás lefelé korrigálta a számokat több mint 300 ezer fővel. Egyes becslések szerint az utóbbi években 400-500 ezer magyar hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében.A Tárki májusi felmérése szerint,

minden tizedik magyar örökre elhagyná az országot.

A külföldön szerencsétpróbálók főleg Németországot, Angliát és Ausztriát választották.

Soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság

Balogh László az Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ezzel szemben azt mondta, nincs veszélyben a magyar nyugdíjrendszer, Magyarországon a nyugdíjasok száma 2 millió fő, a foglalkoztatottak létszáma emellett 4,1 millió fő. Ez azért jó hír, mert sosem volt még Magyarországon 4 millió fölött a foglalkoztatottság - tette hozzá az államtitkár.

Egyre csak fogyunk

Ha már 35 éve fogyunk, akkor semmi gond nincs a nyugdíjrendszerrel és egy újabb 35 éves fogyást is valószínűleg gond nélkül tudunk abszolválni - vélik sokan. Kapitány Balázs szerint viszont a helyzet az, hogy nem az számít, hogy hányan vagyunk, hanem a fiatalok és az idősek aránya a fontos.
Példaként említette, hogy ma 6,6 millió a 15-61 éves közöttiek száma. Ez 2060-ra 4,3 millióra fog csökkeni. A 65 év felettiek száma most 1,7 körül van, 2060-ra majdnem egymillió fővel lesznek többen, a nyugdíjasok vagyis 2,6 millió időst kell eltartani az aktív korosztálynak.

Ha semmi más nem változna 2060-ig csak a demográfia, akkor 2,6 millióra nőne az öregségi nyugdíjasok száma a jelenlegi 2 millióról, a járulékfizetők száma pedig 2,7 millióra csökkenne a ma még4,1 millióról.

Ez nagyon nagy terhet róna a társadalomra a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer miatt. A magyar nyugdíjrendszerben az aktív dolgozók adó jellegű járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjas korú lakosság nyugdíját.

Ez nem csapdahelyzet, kíhívás

A demográfus kiemelte, ez nem egy csapdahelyzet, ez egy kihívás. Rengeteg dologhoz lehet hozzányúlni, és nem egy irányban érdemes keresni a megoldásokat. Kapitány Balázs példaként említette, a termékenység növelését, a bevándorlást, a kivándorlás csökkentését, a befizetők arányának a növelését.

Húsz éve volt egy jó képlet a nyugdíjak kiszámításához... Forrás: AFP/Philippe Huguen

A demográfus szerint a foglalkoztatottak arányának a növelésén és a nyugdíjkorhatár kilépésnek rugalmassá tételén is el lehetne gondolkodni a politikusoknak. És opció lehet a sok más megoldás mellett a nyugdíjak csökkentése is. Növelni lehetne a befizetők terheit is, és példaként említette, hogy

meg kellene győzni a minimálbéreseket arról, hogy fizessenek több járulékot maguk után.

Ezeket az intézkedések a magyar nyugdíjrendszer fennmaradása miatt kellene meglépni. Nem egyenként kell bevezetni őket, hanem meg kell figyelni, hogy a gazdasági elit mit lép ezekre.

A szeptember eleji budapesti nagyszabású nyugdíjkonferencián is elhangzott, hogy

húsz éve volt egy jó képlet a nyugdíjak számításához, de az utóbbi évtizedekben egy tényező kiesett a képletből, ez pedig a gyerek.

Szakemberek szerint újra kell gondolni a nyugdíjak számítását. Van, aki a gyerekek számához is kötné a nyugdíjak összegét.

Elveszünk az információk tengerében

A nyugdíjpénztár az öngondoskodás lehető legjobb intézménye, mondta Matits Ágnes nyugdíjszakértő a Pénztár-konferencián. A szakértő szerint a demográfia és a piaci problémák összefüggnek. Sokan nem is gondolnák, de az

ingatlanbefektetések is veszélyeztetve vannak a demográfiai problémák miatt.

Hiszen nem lesz, aki majd megvegye az ingatlanokat - tette hozzá.

A jövőt nem szabad a véletlenre bízni – emelte ki Matits Ágnes. Sokan ma azt mondják, hogy úgy sem lesz állami nyugdíjam, minek fizessek bármit is az állam kasszájába. Matits Ágnes szerint jó lenne, ha ezeknek az embereknek az lenne a második gondolta, hogy akkor gondoskodik magáról.

Nincs minősítő rendszerük

A nyugdíjpénztári rendszer életképes és hatékony és a kisemberekért jött létre. A pénztártagok többsége viszont nem ért a portfoliókhoz. Matits Ágnes szerint rengeteg információt zúdítanak a pénztárak az ügyfelekre.

A jövőt nem szabad a véletlenre bízni Forrás: Thinkstock

Matits Ágnes szerint a pénztártagok számára tudatosítani kell, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik pénztárban vagy tag, és melyik portfoliót választottad magadnak.

Sajnos a pénztártagok most nem tudják, hogy ők egy jó pénztárban tagok, vagy egy rossz pénztárban tagok.

Az önkéntes pénztári szektornak fel kell vállalnia, hogy minősíti tagjait. Fontos, lenne, hogy a szektor meg merje mondani, hogy melyik pénztár gazdálkodik jól a pénzünkkel és melyik nem. A nyugdíjszakértő szerint fontos lenne, hogy a pénztártagok egy évben egyszer, megfelelő információt kapjanak a saját pénztárukról. A szektort bírálva Matits Ágnes azt mondta, óriási hiányosság az is, hogy az elmúlt 20 évben a nyugdíjpénztárak nem fejlesztették termékeiket sem.

Életjáradékban kellene gondolkodni

Kisgergely Kornél az Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a MNB támogatni szeretné a korszerű öngondoskodást, ami annyit jelent, minden ügyfél olyan portfoliót tartson, ami az élete szempontjából ideális.

Az öngondoskodás befejeztével pedig lehetőség szerint ne egy összegben kerüljön kifizetésre a megtakarítás, hanem valamiféle életjáradék keretében. Az egy összegben történő kifizetés esetén fennállhat annak a veszélye, hogy valaki túl gyorsan elkölti a megtakarítását – mondta Kisgergely Kornél.

Forrás: 123rf.com

Az MNB igazgatója azt is elmondta, az Európai Bizottság rendszeresen készít jelentést a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságáról, és a magyar nyugdíjrendszer jól áll - tette hozzá.

Az MNB azok számára, akik nem tudják, hogy milyen megtakarítási formák léteznek kialakított egy olyan felületet, ahol az öngondoskodási termékeket össze lehet hasonlítani.