2014-ben az összevont jövedelem, vagyis az összes munkavállaló összes jövedelmének személyi jövedelemadó-terhelése 13,7 százalék volt, mondta el Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese, amikor bemutatta a tavalyi adóév adatait. Ez azért lehetséges, mert a személyi jövedelemadó (szja) ma Magyarországon ugyan egykulcsos, 16 százalékos, de az adózók 24 százaléka igénybe vette a családi adókedvezményt.
Egész évben egyébként összesen 190 milliárd forinttal adóztunk kevesebbet a kedvezmény miatt, akik igénybe vették, azok átlagosan egymillió forinttal csökkentették az adóalapjukat. A családi adókedvezménnyel együtt
1421 milliárd forint adót fizettünk be az államkasszába, ez a jövedelmek emelkedése és jogszabályváltozások miatt 113 milliárd forinttal több, mint amennyi 2013-ban volt.
A 2014-ben legnagyobb jövedelmet besöprő személy kiléte ismeretlen, de azt Varga Árpád elárulta, hogy az illető egész évben 1,1 milliárd forintot keresett, ráadásul a teljes összeg munkaviszonyból származott.
Ez egyáltalán nem sok, legalábbis ahhoz képest, hogy 2013-ban a legnagyobb összeg 2,2 milliárd forinttal több volt,
igaz, abból 3,3 milliárd forint nem munkaviszonyból, hanem egyéb önálló tevékenységből származott.
2014-ben 4,3 milliárd forint volt a legnagyobb forrásadós jövedelem, ennek majdnem egésze osztalékfizetésből eredt. Jócskán alatta marad ugyanakkor ez az összeg az egy évvel korábbi értéknek: tavaly volt olyan hazai magánszemély, aki 11 milliárd forintot keresett befektetésein.
Dolgozni még mindig a fővárosban és környékén érdemes, mondta félig tréfálkozva Varga Árpád: Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 34,9 százaléka, 3287 milliárd forint havonta. A lista végén Szabolcs, Nógrád és Békés megyék állnak.
Az átlagmagyarnak 182 ezer forint volt a havi jövedelme 2014-ben, a budapestieké 241 ezer forint volt, a szabolcsiaké ezzel szemben csak 141 ezer forint.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem növekedése elérte 8,0 százalékot, az emelkedés nem a közmunkának köszönhető, mondta Varga Árpád a kézenfekvő kérdést megelőzve, annak hatása ugyanis már a korábbi években beépült az adatba. 2014-ben 3,9 millió embernek volt munkaviszonyból származó bérjövedelme.
Az egyszázalékos felajánlások tekintetében évek óta változatlan a helyzet. Mindig valamivel több, mint 2 millió bevalló rendelkezik az adója egy százalékáról, ami összesen 13 milliárd forint körüli összeg szokott lenni (tavaly 13,5 milliárd volt).
Ez jóval kevesebb, annál, ami elvileg lehetséges lett volna,
ha mindenki rendelkezik az egy százalékról, aki nyilatkozhatott volna: 4,1 millió ember ajánlhatott volna összesen 25,5 milliárd forintot.
A tavalyi 13,5 milliárdból a kiemelt költségvetési előirányzat (a Nemzeti Tehetség Program) 1,3 milliárdot kapott, a civil szervezetek 7,9 milliárdot, a bevett egyházak pedig 4,3 milliárdot.
Ami a vállalkozásokat illeti, 2014-ben szűk 20 ezerrel csökkent a számuk. Varga Árpád szerint ez nem azért van, mert kevesebben vállalkoznának:
a magyarok szeretnek sok típusú vállalkozást fenntartani egyszerre, mert sosem lehet tudni, a szabályozók éppen melyik gazdálkodási formát akarják támogatni.
A 402 ezer vállalkozásnak összesen 431 milliárd forint adókötelezettsége keletkezett tavaly társasági adóban, ez bő 100 milliárd forinttal több, mint 2013-ban.
Különösen a mikrovállalkozások fizettek be több adót, mint egy évvel korábban,
a kisvállalkozások körülbelül ugyanannyit, a közepesek és a nagyok valamivel többet. Az Origo kérdésére Varga Árpád elmondta, az emelkedés főleg annak tudható be, hogy a vállalkozások magasabb bevétellel zárták az évet, a nagyok esetében az igénybevett kedvezmények csökkenése is szerepet játszott.
A nyereséges vállalkozások száma egyébként 2,1 százalékkal nőtt, az általuk kimutatott nyereség ugyanakkor 19,5 százalékkal. A veszteséges társaságok száma 11,1 százalékkal csökkent, ellenben veszteségük 18 százalékkal emelkedett. A nulla eredményt elérő vállalkozások száma csökkent.
A cégek által igénybevett adókedvezmények megoszlása és összege alig változott 2013-hoz képest, egy kivétellel.
Látvány-csapatsportok támogatására 48 helyett már 52 milliárd forintot adtak a vállalkozások.
Összesen 105 milliárd forint adókedvezményt vettek igénybe különböző jogcímeken.
A kicsik továbbra is sokan vannak, de súlyuk nem nőtt: bár a vállalkozások 88,9 százaléka mikrovállalkozás, a belföldi árbevételnek csak 19,2 százalékát adják, míg az adózók 3,9 százalékát kitevő nagyok a 41,6 százalékát. Az exportbevételek tekintetében még rosszabb az arány, 74 százalék a nagyoké, a mikróké csak 4 százalék.
Egyre többen veszik igénybe a katát (a kisadózó vállalkozások tételes adóját). 2014 végén 99 718 működő kataalanyt tartott nyilván a NAV, ebből 85 738 egyéni vállalkozó volt, 13 649 betéti társaság, 268 közkereseti társaság, 59 pedig egyéni cég. 2015. augusztus végére 121 298 főre nőtt a kata szerint adózók száma.
A kiva (a kisvállalati adó) ezzel szemben stagnál, a NAV 2014 végén közel 6 700 működő kivaalanyt tartott nyilván. Valamennyi adóalany társas vállalkozás, háromnegyedük kft. (korlátolt felelősségű társaság), 20 százalékuk betéti társaság volt.