Egyre kevésbé vonzó Magyarország

A Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában három helyet rontva Magyarország a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 24. legversenyképesebb országa. A rangsor élbolyában az előző évhez képest nincs változás: a legversenyképesebb ország továbbra is Svájc, a második Szingapúr, a harmadik az Amerikai Egyesült Államok – derül ki a Kopint-Tárki Zrt. összefoglalójából.

Nem tudott javítani Európa

Az Európai Unió versenyképessége tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesésnek köszönhetően. Pontszámokban a tagállamok közül a legtöbbet Csehország (4,53-ról 4,69-re) és Írország (4,98-ról 5,11-re) javított.

Versenyképességi index

A Világgazdasági Fórum (WEF) 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét. A listán idén összesen 141 ország szerepel. Az index összeállításában magyarországi partnerintézményként a Kopint-Tárki Zrt. közreműködik a kezdetektől.

Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás az értékelés szerint továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma csak egy pillérben jobb, mint Japáné (makrogazdasági mutatók), és csak kettőben előzi meg az USA-t (makrogazdasági mutatók és egészségügy+alapoktatás).

Mind a japán, mind az amerikai gazdaság innovációs képessége sokkal jobb, mint egy átlagos európai tagállamé.

Az EU-ban csupán Finnország veszi fel innovációs képességben a versenyt mindkét versenytárssal. Az európai gazdaság továbbra is inkább befelé nyitott, a külső piacok mérete elmarad Japánétól és az USA-étól, nyilvánvalóan összefügg az innovációs potenciállal – áll az összefoglalóban.

Lassan zárkózik fel a kelet-közép-európai régió

A 2004-ben, illetve az utána csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, a makrogazdasági mutatók terén, még akkor is, ha Görögország adatai nem szerepelnek a mintában. A kelet-közép-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak, mint a régi tagállamoké; a GDP-arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a Balti-államoknak köszönhetően. Bár a kamatok átlagban magasabbak, több tagállam adósbesorolása jobb, mint néhány (jellemzően dél-európai) új tagállamé, és a legtöbb régi tagállamban a GDP-arányos költségvetési hiányok alacsonyabbak.

Az ábra a versenyképesség és a reálfejlettség viszonyát mutatja

Ennek ellenére számos területen még jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén. Összehasonlítva a régi tagállamokkal

kevés a kutató, alacsony a vállalkozási hajlandóság, továbbra is gyenge a közbiztonság, magas a korrupció, és gyenge az érdekvédelem.

Még a fejlettebbnek tekinthető új tagállamok (Észtország vagy Csehország) sem képesek előrelépni ezeken a problémás területeken, ami arra utal, hogy Kelet-Közép-Európa felzárkózása a komplex versenyképességi mutató terén még a viszonylag gyorsan növekvő gazdaságokban is hosszú távú folyamat – emelték ki az elemzés készítői.

A középmezőnybe ragadt Magyarország

Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik. Évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia. Gondok vannak a kormányzati transzparenciával és a közpénzek (újra)elosztásának átláthatóságával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat. Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázatitőke-befektetések pedig szinte alig léteznek.

A hazai tulajdonú cégek által megtermelt fajlagos hozzáadott érték jóval elmarad a külföldi cégeké mögött,

az ország a rangsor összefoglalójában szereplő megállapítás szerint leginkább a munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban.

Magyarország nem tud kitörni a középmezőnyből

Hazánk versenyelőnyei leginkább geopolitikai elhelyezkedéséből és a lakosság viszonylagosan jó egészségügyi állapotából fakadnak. A legjobb versenyképességi pontszámokat az alacsony vámok és nem vám jellegű akadályok miatt kaptuk, vagyis

az ország versenyképességi előnyének egy jó része csupán abból fakad, hogy Magyarország az Európai Unió tagja.

Ezenkívül az elemzés készítői érdemesnek tartották még megemlíteni, hogy a vállalkozások indítása jelentősen egyszerűbbé vált az elmúlt időben.

A sárga szín az adott pillérben a legjobb értéket, míg a szürke a legrosszabbat jelöli Forrás: WEF

A régiót tekintve hazánk egy pillérben sem tudta kivívni az első helyet, ellenben, csakúgy mint tavaly, idén is négy pillérben a legrosszabb teljesítményt nyújtotta. A pontszámok alapján Magyarország legnagyobb régiós versenytársai Bulgária és Románia, amelyek közül az előbbihez áll közelebb.