A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 második negyedévében önmagában nézve nagyot, az első negyedévinél jobbat ugrott a webes vásárlás, amiből azt a következtetést lehetett első pillantásra levonni, hogy a vasárnapi boltzár miatt tódultak a vásárlók a számítógépeik, okostelefonjaik billentyűi elé (a KSH az áruvásárlást méri a kiskereskedelmi adatsorban, a különféle szolgáltatások, például a pizza vásárlás rendelését már nem). Az elmúlt évek adatait is hozzátéve az ideihez azonban borúsabb kép rajzolódik ki.
A webvásárlás növekedési üteme minden korábbi mutatónál kisebb volt 2015 első félévében, így
az elmúlt évek 40 százalék körüli növekedési üteme megtört, 25 százalékos mértéke pedig erősen visszaesett.
Persze ez is jókora ugrás, de messze nem annyi, mint régen.
Egy másik oldalt mérlegelve, 2014 második negyedévében 2013 azonos hónapjaihoz mérve 12 milliárd forint volt a webköltekezés növekedése (28 milliárdról 40 milliárdra nőtt). Ez a 12 milliárd forint különbség 2015 második negyedévében már nem emelkedett, pedig régebben ez a rés is folyamatosan tágult.
A második félévben természetesen feljebb tornázhatja magát a webköltekezés, hiszen valóban sokan számítottak arra, hogy a vasárnapi boltzár megnyomja az internetes vásárlásokat, de eddig nem ez történt meg - vagy csak alig.
A magyar webáruház növekedése minden más áruterületet lepipál, értéke pedig már ma közel annyi, mint amennyit például az illatszerüzletekben költenek a vásárlók, vagy éppen közel kétszerese a könyv, újság, papíráru boltokénál. A bevásárlóközpontok kilencvenes években látott növekedési üteménél fejlődése gyorsabb, így a nemzetközi tapasztalatokkal együtt nézve jó esély van arra, hogy a közeljövőben is nagyot robban ez a piac. Főleg azért is, mert
van plázastop, van vasárnapi boltzár és van 27 százalék áfa.
Nem véletlen az sem, hogy a webes vásárlók egy része külföldi áruházból vásárol, ami persze nincs benne a KSH statisztikájában. Így még az is lehet, hogy a kínai Alibaba, vagy az amerikai Amazon lesz a nyerő.