Még mindig fáj az eurózóna feje a görögök miatt

An EU and a Greek flag wave in front of the ancient temple of Parthenon atop the Acropolis hill in Athens on July 7, 2015. Eurozone leaders will hold an emergency summit in Brussels on July 7 to discuss the fallout from Greek voters' defiant "No" to further austerity measures, with the country's Prime Minister Alexis Tsipras set to unveil new proposals for talks.. AFP PHOTO /ARIS MESSINIS

Az eurózóna tagjai egyetértenek abban, hogy Görögország számára adósságszolgálati plafont vezessenek be, az összeg a görög éves bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékának felelne meg - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke helyi idő szerint csütörtökön Limában.

Dijsselbloem a Reuters hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor azt is leszögezte, arról még nem jutottak dűlőre, hogy az adósságterhek enyhítését bizonyos feltételek teljesülésétől tegyék-e függővé. Erről majd azután kezdenek egyeztetni a valutaövezet kormányai, ha Görögország sikeresen veszi a legutóbbi, immár harmadik nemzetközi mentőcsomag által előírt első felülvizsgálatot, amely a pénzügyi segély fejében megkövetelt reformok teljesülését vizsgálja.

Athén az év eleje óta követeli, hogy csökkentsék adósságterheit,

bár a görög kormány ezt az idén a GDP 180 százalékát meghaladó államadósság egy részének leírásával szeretné elérni. Az eurózóna többi tagja - Athén legfőbb hitelezői - ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság, hanem az adósságterhek mértéke.

Dijsselbloem mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy ha a Nemzetközi Valutaalap úgy találja, hogy a 15 százalékos plafon is túl nagy terheket róna a görög gazdaságra, akkor "ez egyike azon kérdéseknek, amelyekről egyeztetni kell majd".

Görögország a tervek szerint nagyjából 86 milliárd euró hitelt kap az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében, ez a harmadik hitelcsomag 2010 óta. Görögország GDP-je a hat éve tartó adósságválság alatt ötödével csökkent, a munkanélküliség pedig 25 százalékra nőtt.