Már idén pályázhatnak támogatásért az állattenyésztők

Oroszmokra, 2011. szeptember 8. A 78 éves Ivan Szaszin (b) és Mihajlo Macola juhászok szűrik a reggeli fejés alatt nyert tejet a kárpátaljai Oroszmokrához közeli hegyekben, Ukrajnában. A juhtenyésztés a kárpátaljai hegyi járások lakosai számára a legfőbb megélhetési forrást jelenti. A legnagyobb nyájak a Técsői, illetve a Rahói járásokban találhatók. A juhászok áprilistól szeptember elejéig legeltetik nyájaikat a magashegyi réteken. Egy juh tejéből a legeltetési szezon alatt 8 kilogramm sajt, 4 kilogramm túró készíthető, naponta átlagosan 300 gramm tej fejése mellett. A felvétel 2011. szeptember 7-én készült. MTI Fotó: Nemes János

A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban, ennek körülbelül felét az EU állja.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára egy helyi gazdálkodó 700 millió forintból korszerűsített állattartó telepének átadásán beszélt arról, hogy 150 milliárd forintos támogatásra pályázhatnak 2020-ig az állattenyésztők. Az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez "szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújuló és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés".

Az irányító hatóság még ebben az évben meg megynyitná a pályázati lehetőségeket, ahol olyan vállalkozók indulhatnak, akik fejleszetni tudnák a szektor versenyképességént, energiahatékonyságát és bővíteni az ágazatban foglalkoztatottak számát.

A létszám is számít

A pályázatra olyan vállalkozók jelentkezhetnek, akik a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben mezőgazdasági tevékenységből legalább 6 ezer euró standard termelési értéküzem-mérettel rendelkeznek, és akiknek előző évi árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik.

Egyéni gazdálkodók és nagyobb csoportok is indulhatnak Forrás: MTI/Nemes János

Fiatal mezőgazdasági termelő, és mezőgazdasági termelők csoportja egyaránt pályázhat, de

a kiválasztásnál pontot jelent a foglalkoztatotti létszám növelése, az üzleti terv minősége, a termelői csoport vagy szervezeti tagság,

az adott vállalkozás mikro- és kisvállalkozói mérete, a környezeti szempontok, a tíz százalékot meghaladó egységnyi energiahatékonyság-javulás, ökológiai gazdálkodás folytatása, illetve az, hogy a beruházás fejlesztendő régióban valósul-e meg.

Kamattámogatás is kérhető

Nagy István hangsúlyozta, az alacsony jövedelmezőség miatt az ágazat fejlesztésére nem áll rendelkezésre mindig elegendő tőke, ezért a gazdálkodóknak lehetőségük lesz kamattámogatás igénybevételére is.

A kamattámogatás a támogatási intenzitáson belül

tíz százalék erejéig kérhető, tehát az a gazdálkodó, akinek nincs elegendő tőkéje az önrész biztosítására,

állami támogatással kedvezményes kölcsönt vehet fel - magyarázta. A részletekről szólva elmondta, támogatható lesz az építéssel járó állattartási technológia kialakítása, illetve az állattartás kezelésével és tárolásával kapcsolatos technológiák beszerzése is.

2011 óta növekszik a sertések és a szarvasmarhák száma Forrás: Thinkstock

Támogatást lehet igényelni továbbá az építéssel nem járó, a tartáshoz kapcsolódó eszközök és gépek beszerzésére, ezen kívül pályázni lehet majd az energiafelhasználás és a környezetterhelés csökkentésére irányuló technológiai fejlesztésekre, a trágyakezelés- és komposztálás agrotechnikai eszközeinek beszerzésére, valamint kiszolgáló infrastruktúra felújítására is. Az ötven százalékos, vissza nem térítendő támogatás tíz százalékpontig kérhető kamattámogatás formájában, további tíz százalék adható fiatal gazda pályázása, vagy kollektív beruházása esetén.

3 millió disznó az országban

Nagy István arról is beszélt, a fontosabb állattenyésztési ágazatok teljesítménye a 2000-es évektől kezdve folyamatosan mérséklődött, majd 2011 és 2013 között stabilizálódott és növekedésnek indult. A szarvasmarhák számának évtizedekig tartó csökkenése 2011-ben fordult meg, azóta dinamikusan bővül az állomány, 2014 decemberében 802 ezer szarvasmarhát tartottak Magyarországon. A sertésszám a korábbi jelentős visszaesés után

2012-től kezdett emelkedni, 2014 év végén pedig már összesen 3 millió 136 ezer sertést tartottak

, a juhok száma 1 millió 185 ezer volt, számuk azonban 47 ezerrel kevesebb, mint 2007-ben volt.