Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jelenlegi számítások szerint úgy tűnik, hogy több mint 90 százalék esély van arra, hogy az El Niño kitart az északi félteke idei telén, és 85 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2016 tavaszáig is eltarthat – írja a CNN.com az amerikai nemzeti éghajlatkutató (National Oceanic and Atmospheric Administration) prognózisa alapján.
A mostani El Niño ráadásul akár súlyosabb is lehet, mint az 1997-es,
pedig abban az évben kapott igazán nagy publicitást a jelenség. Akkor komoly áradásokat okozott az Egyesült Államok nyugati partján, és szárazságokkal sújtotta Indonéziát, miközben felelőssé tehető egyes vírusok kitöréséért Afrikában, valamint a kávé árának globális emelkedéséért is.
A piaci szereplők természetesen készülnek az El Niño hatására, és azzal számolnak, hogy a jelentős veszteségek mellett, komoly nyertesei is lehetnek az időjárási jelenségnek. Az elemzők rámutatnak, hogy
a biztosítók és egyes mezőgazdasági szereplők profitálhatnak majd a „kisdedből”,
miközben a mezőgazdasági berendezések gyártói nagy pofont kaphatnak – írja a CNBC.
A Macquarie bank elemzői azzal számolnak, hogy Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland vállalatai lehetnek a leginkább érintettek, melyeket az ázsiaiak követhetnek, de hangsúlyozzák, hogy a hatások valószínűleg nem lesznek egységesek.
Miután 100 céget megvizsgáltak, a Macquarie szakértői arra jutottak, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon a vállalatok 38 százalékát érintheti negatívan az időjárási jelenség, míg 62 százalék profitálhat belőle. Észak-Amerikában a negatív / pozitív arány 45 / 55 százalékos, Ázsiában pedig 70 / 30 százalékos.
Várakozásaik szerint a biztosítótársaságok profitálhatnak az El Niño hatásain, míg a beruházási javakban utazók veszíthetnek.
Ausztráliában például jól járhatnak az általános biztosítók, mivel a melegebb hőmérséklet miatt jóval nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki bozóttüzek, melyek a legkevésbé költséges biztosítási események közé tartoznak, szemben például a jégesővel vagy a földrengéssel. Észak-Amerikában pedig a jobb termesztési feltételek jobb hozamot eredményezhetnek 2016-ban, ami a termés biztosítóknak is előnyt jelent.
A beruházási javakkal foglalkozó vállalatok azonban rosszul járhatnak, mivel a magasabb hozammal valószínűleg csökken például a kukorica ára, ami által farmerek kevesebbet költhetnek majd berendezésekre.
A Macquarie azonban csak az egyik azok közül, akik komolyabb piaci hatással számolnak. A Capital Economics árupiaci közgazdásza, Hamish Smith például arra számít, hogy a pálmaolaj tonnánkénti ára év végéig 2400 maláj ringgitig (nagyjából 559 dollár) emelkedhet, amennyiben nő a szárazság Indonéziában és Malajziában.
Indonéziában azonban már eddig is komoly gondokat okozott az időjárás. Mivel az ország meteorológiai szolgálata szerint az esőzés decemberig valószínűleg nem fog elkezdődni, így az erdőtüzek folytatódhatnak az év végéig. A tüzeknek már így is 10 halálos áldozatuk volt, de több mint 500 ezer ember szenved a légúti fertőzésektől.
Az eseményeknek gazdasági hatásai is vannak, mivel egyre nagyobb negatív nyomást jelentenek a rizs és a pálmaolaj termésre – hangsúlyozza a CIMB maláj befektetési bank. Meglátásuk szerint az El Niño potenciálisan 0,9 százalékponttal vághatja vissza a gazdasági növekedést két negyedéven keresztül.
A piaci szereplők szempontjából a CIMB arra számít, hogy a pálmaolaj árának emelkedése fellendítheti olyan érdekelt vállalatok részvényeit, mint az Astra Agro Lestari vagy a London Sumatra Indonesia.
Indonézia azonban nem csupán a pálmaolaj területén szenvedhet el jelentős veszteségeket. Globálisan jelentősebb lehet, hogy 10 százalékkal csökkenhet a robusta kávébab termése, miközben Indonézia a világ harmadik legnagyobb robusta termelője. A Bloomberg által október elején megkérdezett elemzők véleményének mediánja szerint Indonézia a 2016. április 1-jén kezdődő évben 581 ezer tonna kávét termelhet, szemben az idei 645 ezerrel.
Az El Niño tulajdonképpen a Csendes-óceán keleti részének felmelegedését jelenti – főleg az Egyenlítő mentén. Ezek a meleg normális esetben a Csendes-óceán nyugati részére korlátozódnak, köszönhetően a keletről nyugatra fújó szélnek, amely Indonézia és Ausztrália irányába tereli a melegebb vizet.
El Niño idején azonban a helyzet megváltozik. A szél lelassul, sőt akár irányt is válthat, lehetővé téve a melegebb víztömegeknek, hogy keletre áramoljanak, egészen Dél-Amerikáig. A ciklikus jelenség egyébként 2-7 évente fordul elő, és
a szokásosnál akár 4 Celsius-fokkal is megemelheti a Csendes-óceán keleti részének hőmérsékletét.
Egy erős El Niño ráadásul felmelegíti az atmoszférát, és ezzel komoly hatásokat gyakorol a világ számos területén. Az USA nyugati részén gyakori erős viharokat okozhat, de több esőt hoz Dél-Amerikában is. Ezzel párhuzamosan viszont abnormális szárazságot jelent Dél-Ázsiában és Ausztráliában.
A jelenség mindazonáltal komoly gazdasági hatással is bír. A Csendes-óceán keleti vízfelszínének felmelegedése ugyanis elhajtja például a hidegvízi halakat, melyek számos latin-amerikai ország halászati ágazatának gerincét képezik. Az El Niño a „kisfiú” vagy „kisded” jelentésű nevét is a halászoktól kapta, akik először vették észre a változásokat, és megfigyelték, hogy azok általában karácsony táján jelentkeznek.
