Zamecsnik Péter kifejtette: a Fővárosi Törvényszék első fokon csalás és hűtlen kezelés alól felmentette Hernádi Zsoltot, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást pedig megszüntette.
Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese - aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak - azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében úgy fogalmazott, hogy eljárásjogilag a pótmagánvádra nem lett volna lehetőség, mivel csak olyan bűncselekménynél van helye pótmagánvádnak, amikor közvetlenül érvényesül a sértettnél bekövetkezett kár vagy sérelem. Ezért az eljárást megszüntették - tette hozzá.
Az Átlátszó.hu szerint azonban hiába adta hírül 2014 decemberében az MTI, hogy jogerősen felmentették Hernádi Zsoltot a vádak alól, valójában a másodfokú döntés szerint a megvesztegetés kérdésében nem dönthet a magyar hatóság, mert nem a sértett a felperes. Az erről szóló bírósági döntést ki is tették a honlapjukra.
Eszerint tehát a horvátok továbbra is folytathatják a saját eljárásukat, az nem sérti a kettős eljárás tilalmát.
2011 novemberében ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség részletesen meghallgatta Hernádi Zsoltot, dokumentumokat csatoltak be, és 2012 januárjában a magyar ügyészség azzal szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény nem történt.
2013-ban a magyar bíróság is állásfoglalt az ügyben, megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, ami miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
Tehát Hernádi Zsolt nemzetközi vesztegetéssel kapcsolatos ügyében már többször, több hatóság is állást foglalt - hangsúlyozta a jogi képviselő.
Megjegyezte, hogy a horvát bíróság munkáját minősíti Ivo Sanader ügyében hozott alkotmánybírósági döntés, ami hatályon kívül helyezte az első és másodfokú horvát bíróság döntését, mivel európai normákat és alap jogelveket sértettek, amelyek megengedhetetlenek.
Emellett a Hernádi Zsolt elleni eljárásban
több hónapja nem tud arra válaszolni a horvát bíróság, hogy a gyanúsítottnak joga van-e megkapni magyarul a nyomozati iratokat és az őt terhelő bizonyítékokat,
pedig minden állampolgárnak joga van a saját anyanyelvén megismerni az őt érintő büntető eljárás fontos dokumentumait - emelte ki Hernádi Zsolt ügyvédje.
Van jogi lehetőség arra, hogy egyes országok ne tekintsék végrehajthatónak a Horvátország által kiadott elfogatóparancsot, mondta a Figyelőnek adott interjújában Hernádi Zsolt. A Mol elnöke kijelentette, hogy a nyár közepe óta elhagyhatja Magyarországot.
A horvát elfogatóparancsot egyébként a mai napig törvénytelenségnek tartja.
Magyarország és több európai uniós ország számára furcsa, hogy a horvát alkotmánybíróság megsemmisítő döntése után az elfogatóparancs változatlanul életben van - mondta Hernádi Zsolt.
Kitért arra is, hogy politikai kockázatokból Szíriában és Kurdisztánban is kijutott a Mol csoportnak, az Aleppó és Damaszkusz közötti gázmezőn a polgárháború kitörése miatt mintegy egymilliárd dollár veszteséget kellett leírniuk.