Mára a legtöbb pénzt nem az interneten lopják el a csalók. Ha megvannak a kártyaadatok, akkor hamar eltűnhet a vagyon a számláról. Ezután pedig szinte lehetetlen kideríteni, hogy hova lett, legtöbbször lenyomozhatatlan bitcoint vesznek belőle – mondta kérdésünkre egy bankkártyaszakértő.
Olvasónk pénzéből azonban egy hotelszobát akartak lefoglalni valahol Amerikában, miközben ő itthon ücsörgött. A helyszíni fizetéshez ott kellett lennie a csalónál a kártyának is, de az is lehet, hogy egy online tranzakció során szerezték meg a kártya adatait és a szobafoglalás is interneten történt.
Ez utóbbit erősíti egy másik olvasónk története. Lisszabonban ült egy kávézóban, miközben SMS-t kapott arról, hogy Cambridge egyik boltjában 100 euróért vásárolt. Ez már csak azért is fura, hiszen Angliában ugye fonttal fizetnek. Azonnal felhívta a magyar bankot, letiltotta a kártyát. Jól tette, mert utána még négyszer próbálkoztak a csalók. Arra gyanakodott, hogy korábban egy elkeveredett autófoglalás miatt
kénytelen volt használni a lisszaboni reptér publikus wifijét.
Azon keresztül lépett be a magyar netbankjába. Innen pedig már könnyű helyzetben lehettek a csalók. Az, hogy a rendőrségi feljelentés ellenére nem látta viszont a pénzét, már egy másik történet. Nézzük a csalók trükkjeit, azaz mire figyeljünk, különösen külföldön!
Régen a legelterjedtebb bankkártyás csalás a mágnescsíkok lemásolása volt. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag az eredetivel megegyező bankkártyát gyárthatnak a csalók. Ezzel a másoklattal könynen fizethetnek más országokban.
Az ATM-ekre is könnyen felszerelhetők adatlopók,
de a boltokban is vigyázni kell a kártyánkra, hogy azt csak a szemünk előtt használják. A másolt kártyákon rajta van minden adat, ami szükséges egy tranzakcióhoz, így akár pénzt is vehetnek fel a másolattal.
Magyarországon és Európában ez a fajta csalás azért szorulhatott vissza, mert az unión belül csak chipes kártyákat lehet kibocsátani. Mágnescsík csak azért maradt a kártyákon, hogy olyan országban is lehessen használni a plasztikokat, ahol a POS-terminálok (az üzletekben és egyéb árusítóhelyeken felszerelt terminálok) nem tudják kezelni a chipeket.
Így azonban előfordulhat, hogy egy itthon lemásolt kártyát az Egyesült Államokban használnak – mondta az Origónak Homa Péter, a Bankkártya.hu szerkesztője.
A szakértő szerint azonban az ilyen csalásokat is ki lehetne védeni. Angliában lehet kérni olyan bankkártyát, amin már nincs mágnescsík. De akár közelebb is, Ausztriában is van már megoldás, ahol
az ilyen jellegű csalást a bankok úgynevezett geoblockinggal akadályozhatják meg.
Ennek a lényege, hogy a bankkártya nem használható más országban, amíg a tulajdonos nem jelzi, hogy odautazik. Ha jelzi, akkor egy időszakra feloldja a tiltást a bank.
A bankok és a kártyatársaságok mindemellett egyfolytában
figyelik a bankkártyás vásárlásokat. Ha valami furcsaságot észlelnek, rögtön közbelépnek.
Ilyen lehet, ha egy győri készpénzfelvétel után néhány órán belül egy egzotikus országban használják a kártyát. Ekkor a bank akár azonnal beavatkozhat, hogy már az első visszaélésgyanús tranzakciót letiltsa. Gyakran az első tranzakció után keresik meg az ügyfelet, hogy valóban ő használta-e a kártyát, és ha nem, akkor letiltják azt.
Olvasónk is lehet, hogy egy ATM használat alatt lett áldozat vagy egy boltban tudták lemásolni a kártyát. Nagyon nehéz visszakövetni, hogy hol és ki másolta le a kártyát, hiszen a csalók között bevett szokás, hogy akár egy fél évet is várnak, mielőtt megpróbálnának a pénzhez jutni a kártyáról.
Az Egyesült Államokban is épp ezért cserélik le a régi kártyákat, de a teljes átálláshoz minden elfogadóhelyet fel kell készíteni a chipes kártyák elfogadására.
A chip-pin elterjedésével azonban egyre inkább előtérbe kerültek az internetes csalások. Magyarországon már az esetek 70 százalékát teszik ki az ilyen visszaélések.
Többféle módszer létezik. Vannak vírusok, amelyek gyűjtik a bankkártyaadatokat (ha azt érzékelik, hogy fizetni készül valaki online, megjegyzik a használt billentyűket, és elküldik azokat a csalóknak). Más csalók az eredetiekhez teljesen hasonló honlapokon próbálják meg kicsalni ezeket az adatokat.
Az online visszaélésekhez a csalóknak meg kell szerezniük a kártyaszámot, a lejárati dátumot és a kártya hátoldalán szereplő biztonsági számot.
Ezekkel az adatokkal lehet vásárlásokat indítani. A csalóknak vioszont gyorsan el kell tünniük, így legtöbbször lenyomozhatatlan terméket vesznek a kártyaadatokkal, így jöhet képbe a bitcoint, ami a megvásárlás után teljesen anonim és gyorsan eltüntethető.
Mi a bitcoin?
A Bitcoin egy digitális pénzügyi rendszer, amiben virtuális pénzzel, bitcoinokkal lehet fizetni. A rendszerben a felhasználók közvetlenül egymásnak utalják a bitcoinokat, nincs központi nyilvántartás, mint a hagyományos pénzügyi rendszerben a bankoknál. A könyvelést a rendszer a felhasználók számítógépein megosztva, titkosítva vezeti. A bűnözők éppen a központi nyilvántartás hiánya miatt használják előszeretettel.Itthon a legtöbbször egy banki felülettel lehet találkozni, amikor online vásárlásnál kártyával fizetünk. Külföldön jellemzőbb, hogy nagyobb cégek saját maguk intézik ezeket a tranzakciókat. Többször kerül is a hírekbe, hogy egy-egy ilyen cégtől bankkártyaadatokat lopnak el.
Az online csalások ellen is van védelem. Több magyar banknál is lehetőség van arra, hogy kártyás vásárlást csak egy SMS-ben történő azonosítás után lehessen indítani. Ilyenkor hiába szerezték meg a kártyaadatokat, a tulajdonos telefonja nélkül nem tudnak visszaélni ezekkel.
A legfontosabb azonban, hogy
senki ne adja meg a kártyaadatait semmilyen gyanús honlapon vagy akár telefonon.
Számítógépre, amelyen a banki tranzakciót bonyolítja valaki, mindig telepíteni kell vírusirtót, és azt rendszeresen kell frissíteni.
Az is megoldás lehet, ha a bankszámlán nincs pénz, amit lenyúlhatnak. Ez egyszerűen elérhető, ha a szabad pénz megtakarítási számlára kerül, vagy leköti a tulajdonosa.
A bankok direkt online vásárlásra adhatnak továbbá külön bankkártyát is, amellyel csak egy adott összeghez lehet hozzáférni, ezzel minimalizálni lehet a visszaélések kockázatát.