A válaszadók 41 százaléka vélte úgy, hogy váltás esetén nagyon nehezen találna munkát. Jellemzően eltér a diákok és a végzettek véleménye az álláskeresésről. Míg a diákok még optimistán tekintenek a jövőbe, azok a végzett fiatalok, akik legalább egyszer megpróbáltak elhelyezkedni, már sokkal pesszimistábbak a munkahelyi kilátásaikat illetően. Nőtt azok száma is, akik már legalább egy éve állást keresnek. Ennek ellenére a munkanélküli fiatalok bizakodóbbak, mint korábban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb adatai szerint miközben már másfél éve stabilan félmillió munkanélkülit és állami közfoglalkoztatottat tartanak nyilván Magyarországon, a munkáltatók egyre nagyobb része komoly munkaerőhiányról számol be. Egyre több álláshirdetés jelenik meg ugyanakkor szakképesítést nem igénylő pozíciókban is. A minisztérium számai nem tartalmazzák a felsőfokú végzettséget igénylő betöltetlen állásokat, mivel ezeket általában nem a munkaügyi kirendeltségeken hirdetik. A KSH adatai szerint tavaly óta határozottan nő a versenyszférában a betöltetlen állások száma.
Miközben egyre nehezebbnek érzik a pályakezdő fiatalok az elhelyezkedést, az élethelyzetüket, és ezzel együtt az elégedettségüket rontja az a tényező is, hogy nem rendelkeznek elegendő megtakarítással. Ez azért fontos szempont, mert tartalék híján kénytelenek minél előbb elhelyezkedni, függetlenül attól, mennyire elégedettek a felkínált lehetőséggel. A K&H felméréséből ugyanis kiderült az is, hogy körülbelül a megkérdezettek 13 százaléka rendelkezik akkora megtakarítással, hogy három hónapig el tudják tartani magukat, a többiek a családjuktól függnek, rászorulnak a támogatásukra. „A megtakarítási célok között még mindig a lakáscélú megtakarítások vezetnek. A megtakarítással rendelkezők 38 százaléka ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy nincs konkrét oka a tartalékképzésnek, vagyis az látszódik, hogy a mai fiatalok nem kezelik elég tudatosan pénzügyeiket” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
Az indexet a munkakörülmények, lehetőségek megítélése mellett valamelyest csökkentette a családhoz fűződő kapcsolat értékelése is, a baráti kapcsolatok megítélése pedig határozottan romlott. A válaszadóknak átlagosan 1 vagy két szűk értelemben vett barátja és összesen 3 vagy 4 tágabb értelemben vett barátja van. A többség úgy érzi, nem tud velük elég időt tölteni.