Az emberek 40 százaléka nem tudja, miből fog élni idős korában

Zagyvaparti idősek otthona

A bankszámlával rendelkező felnőtt lakosság fele megtakarításából él, mégis túl optimisták vagyunk a nyugdíjjal kapcsolatban. Bár az összkép valamelyest javult, az emberek 40 százaléka nem tudja, miből fog élni idős korában, és csak 25 százalék tesz félre a nyugdíjas éveire.

Az OTP Bank indén is kiadta úgynevezett öngondoskodási indexét. Ebben azt mérik fel, mekkora megtakarítást halmoztak fel a bankszámlával rendelkezők, és mekkora arányban folytatnak valamilyen öngondoskodást.

Van hova fejlődni

„Az index értékben – a több mint 80 eltérő paraméter miatt – markáns, ugrásszerű változások ritkán állnak be. A tavalyi adatfelvételhez képest idén 1 pontot emelkedett az Öngondoskodás Index főátlaga. Az a tény, hogy három éve folyamatosan növekszik az indexszám, arra enged következtetni, hogy a válságot követően megtörtént a fordulat, megkezdődött az öngondoskodási szemlélet régóta várt hazai terjedése” – vélte Kovács Antal. A vezérigazgató-helyettes azonban hozzátette:

az emelkedés ellenére ez továbbra is csak 37 pont az elérhető, maximális 100 pontból. Az irány jó, de van még hová fejlődni.”

Az OTP felmérése a nyugdíjjal kapcsolatos várakozásokról Forrás: OTP Bank

Az idei index szerint a bankszámlával rendelkező 18-70 évesek 52 százaléka folytat valamilyen formában pénzügyi öngondoskodást. Jelenleg 3,1 millióan rendelkeznek megtakarítással, ami tavalyhoz képest 3 százalékpontos növekedést jelent (70-ről 73%-ra). Az embereket láthatóan foglalkoztatja jövőjük alakulása és, hogy annak fedezetét már ma meg kell kezdeni előteremteni. Többségük az öngondoskodás fogalmához inkább pozitívan viszonyul.

Az emberek negyede tesz félre öregkorára

Az előző évekhez képest változás állt be a megtakarítási célokat tekintve: élre ugrott a váratlan helyzetre való felkészülés (34 százalék), és jelentősen növekedett a saját nyugdíjas korra félretevők tábora is (25 százalék). A célok közt a tanulás-taníttatás fért fel még a dobogós helyre.

A válaszolók átlagosan az utolsó munkában töltött évük

átlagjövedelmének 83 százalékát tartanák megfelelőnek ahhoz, hogy a korábbi életvitelüket folytathassák.

Körülbelül 75 százalékra teszik azt az arányt, ami még elfogadható életet biztosítana. Ugyanakkor a válaszadók meg vannak győződve arról, hogy legfeljebb az utolsó munkában töltött évük átlagjövedelmének 64 százalékát kapják majd öregségi nyugdíjként. A téma szakértői több évtizedes távlatban ennél is alacsonyabb, 30-40%-os arányt jósolnak. A mai öngondoskodási célok között éppen ezért kiemelt helyre kellene kerülnie a nyugdíjas évekre való megtakarításnak.

Nem tudják, miből fognak élni

A bizonytalanságról az az adat is tanúskodik, hogy kiugróan magas,

41 százalék azok aránya, akik nem tudtak választ adni arra, miből fognak megélni időskorukban.

Az emberek több mint kétharmada (69%) pedig az államtól várja a megoldást a tisztes öregkori ellátásra.

Ami az inflációt és a betéti kamatok mértékét illeti, a megkérdezettek nagyon messzire állnak a valóságtól: mindkettőt 6 százalékra taksálják, miközben az infláció a kérdéses időszakban nulla százalék körül mozgott, a betéti kamatok pedig 1,5-3 százalék között szórnak.

„A megkérdezettek által érzett és a valóság jelentősen elválik egymástól e tekintetben” – mondta a kutatás adatait ismertető Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, aki hozzátette: „míg az infláció esetében egyfajta érzetről lehet szó, addig a kamatok tekintetében egy elvárásról.” A célcsoport átlagosan – jelen kamatkörnyezetben irreálisan magas – 10 százalékos kamatot ítél olyannak, amely mellett megéri a megtakarításukat lekötni. A 7 százalékot még éppen elfogadhatónak tartja, de 4 százalék és az alatti kamat megítélésük szerint túlzottan alacsony ahhoz, hogy ezt a megtakarítási formát válasszák.

Kevésbé bízunk a bankokban

A fentiek miatt nem meglepő, de aggasztó hír, hogy az emberek háromnegyede a 9 százalékos kamatígéretre is odaadná a pénzét, sőt a megkérdezettek 40 százalék a még egy 19 százalékos kamatnál sem gyanakodna, hogy az irreális. „Van tehát dolga még a pénzintézeteknek az edukáció frontján” – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

A tavaly őszi mérés óta látványosan, 6 százalékponttal (32%-ra) nőtt azok aránya, akik – komoly biztonsági kockázatot vállalva – kizárólag otthon tartják a megtakarításukat.

Ez az 1,4 millió ember szereti, ha kéznél van a pénze. Az okokat továbbfejtve a válaszadók 44 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem ismeri eléggé a befektetési lehetőségeket, 43 százalékuk (a korábbinál 11 százalékponttal többen!) pedig fél a vagyonát befektetni. „Úgy gondolom, hogy az elmúlt év eseményei, főleg a brókerbotrányok hagytak mély nyomott az emberekben” – mondta Kovács Antal.