A kormány szerint végre azokhoz kerülhet a föld, akik megművelik. Lázár Jánostól viszont már egyre többet hallani más érveket is a földárverések mellett. Szerinte
Brüsszel előbb-utóbb eléri majd, hogy külföldi jogi személyek is vásárolhassanak földet Magyarországon.
Ezt megelőzendő adhatja el az állam most a földeket, még ha a vevők között most is megbújhat 222 külföldi.
Azt pedig végképp nem világos, hogy ha valóban attól fél a kormány, hogy külföldi kézbe kerülnek a magyar földek, akkor miért értékesíti azokat.
Ami nem eladó, az nem lehet külföldieké sem.
Ezek a területek egyébként is - még ha nem is jelentősek a teljes földállományhoz képest – jó eszközök lehetnének a mindenkori kormány kezébe, hogy beleszóljon a mezőgazdaság működésébe. Például
családi vállalkozásoknak adhatná oda haszonbérletbe.
Nincsenek meg összehasonlítható formában, milyen földeket is ad el az állam
A NFA-tól egységes szerkezetben szerettük volna elkérni az árverezésre kijelölt földek listáját, hiszen a honlapjukon elérhető formátumban egyszerűen nem használható elemzésre. Így nehéz megmondani, hogy megyénként pontosan hol, mennyi, milyen értékű területet adna el az állam.A szigorúnak látszó feltételekből könnyen kisejlik, hogy kik járhatnak jól a mostani földeladással. Az elővásárlási jogaik miatt azok a helyben élő tőkeerős gazda családok, akik most is bérlik a földeket.
Ha a családtagok megfelelnek a feltételeknek (amelyeknek nem nehéz), akkor egész csinos gazdaságok jöhetnek össze egy kézben.
Erre csak egy példa lehet Mészáros Lőrinc és családja. A felcsúti polgármester családja és cége által jelenleg bérelt földeket akár meg is szerezhetik.
De hasonlóan
jól járhat sok gazda, akik eddig csak bérelték, de most meg is vehetik a földeket.
Ezzel megszabadulhatnak azoktól a terhektől, amit a bérlet jelentett.
Nem kell például betartaniuk a szerződés állattartásra vonatkozó pontjait, amivel versenyképesebbek lehetnek és sokat spórolhatnak. Bár ezek a passzusok, illetve ezek betartatása épp azt szolgálná, hogy az állami földek bérbeadásával munkahelyek is nagyobb számban jöjjenek létre.
Úgy tűnik, az sem feltétlenül lesz akadály mindemellett, ha valaki nem rendelkezik megfelelő tőkével. A Magyar Fejlesztési Bank összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít.
A maximum húszéves futamidejű kedvezményes hitel kamata 10 évig 1,95 százalék lehet.
Az árverések elején már lesznek olyan földek, amelyek 6 millió forintos hektáronkénti ár felett kerülnek kalapács alá. A kormány igyekezete, hogy senki se bélyegezze meg őket azzal, hogy elherdálnák az állami földvagyont, azzal fenyeget, hogy nem találnak új gazdát a földek.
A drága területek még behozhatják az árukat, ha azok elhelyezkedése, minősége tényleg indokolja az elkért összeget. Azzal azonban már nem tud mit kezdeni egy új tulajdonos sem, ha a földjén egy a kormánynál egyszer jó kapcsolatokat ápoló vállalkozó érdekkörébe tartozó cég gazdálkodik.
Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető földeket például 50 évre adták bérbe 580 forintos aranykoronánkénti áron. Ez csak
harmada a piaci árnak,
amit úgy néz ki, hogy a jogalkotási buzgóság ellenére sem tud majd emelni, aki megnyeri a licitet.
A földárverések sikere tehát egyelőre mindenképp vitatható. Az állam úgy tűnik nem bánja, hogy az állami földek nélkül nem szólhat bele a haza földviszonyokba. A hosszú távra kiadott földekre viszont kérdéses, hogy ki licitálnak majd. Ha pedig az állam nyakán marad a föld, akkor nem lesz pénz az ipari parkokra, amit Lázár János ígért a befolyt pénzből.