Nagyjából száz év leforgása alatt az emberiség átalakította magát és a Földet: a népesség 1 milliárdról 7 milliárdra nőtt, a születéskor várható élettartam 30-ról 70 évre emelkedett, és a városi népesség is 10 százalékról 55-re ugrott. Kenyeres István vegyészmérnök-biotechnológus, a Biopólus Intézet alapítója szerint
neoreneszánsz emberré kell válni ahhoz, hogy mindez fenntartható legyen.
Egész világunkat újra kell gondolni és szervezni. A BDO Akadémia és a MAPI Konzult közös rendezvényén, a Flow, a siker evolúciója című konferencián tartott előadást a mérnök.
Az évezredes várostervezési gyakorlat, hogy a mezőgazdaságot a város melletti vidékre kiszervezték, ma már egyre kevésbé működik. A szakember szerint ennek legfőbb oka, hogy lassan összeérnek a városok, és megszűnik a hagyományos vidék.
Mondhatjuk, hogy ez a jövő, de valójában már 25-30 éve elkezdődött.
Az egyetlen lehetőség az anyagcserekörök bezárása: vissza kell szervezni a városokba az élelmiszertermelést, víz-, anyag- és energiagazdálkodást. A városszövetségek ma a leggyorsabban növekvő gazdasági és politikai hatalmak. Ez az újvárosi anyagcsererendszer egy újfajta áramlásról szól" – mondta Kenyeres. Szerinte a neoreneszánsz embernek az integrált tudás a legnagyobb kincse. „Olyan emberek kellenek, akik képesek felismerni és megtalálni a periférián induló folyamatokat és innovációkat. Akik kilépnek a komfortzónájukból, és nem ott keresik a megoldást, ahol a lámpa fénye van".
Minden elektronikus eszköznek hálózata lesz a jövőben Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója szerint. A jövő fogyasztói trendjeiről tartott előadást a szakember. Felmérés készült arról, hogy a fogyasztóknak mik az igényeik, és mivel foglalkozik ma a technológiai iparág. Az Ericsson munkatársai készítettek egy rövid videót arról, elképzeléseik szerint milyen lesz az életünk 2030-ban.
A jövő 10 legfontosabb fogyasztói trendje:
Nincs az a fizetés, vagy státusz, ami jobban motiválná az embereket a munkára, mint a Flow-élmény – mondta a világhírű professzor, Csíkszentmihályi Mihály. Sokéves kutatásai mind ezt bizonyítják, legyen szó sportolókról, művészekről, üzletemberekről, vagy épp gyári munkásokról.
A legfontosabb az egyensúly a lehetőség és a kapacitás között, a kihívás és a készség között.
Ha túl nagy a kihívás, de nincs meg hozzá a szükséges készség, az szorongást okoz. Ha pedig kevés a lehetőség arra, hogy az egyén kihasználja készségei és megélje a tehetségét, az fásultságot és apátiát okoz. Ha viszont megvan az egyensúly, akkor azt érzi az ember, hogy érdemes élni és dolgozni" – emelte ki a Flow-elmélet megalkotója.
A legjobb, amikor valaki jól teljesít, de nem erőlködve, hanem az áramlat viszi.
Koncentrált, nem gondol se jövőre, se múltra, megfeledkezik időről és térről, sőt saját magáról is. Nem gondol arra, siker vagy kudarc lesz, amit csinál, csak teszi a dolgát és közben nagyon jól érzi magát. Ezt az élményt szakmától függetlenül a mindennapokban is meg lehet élni.
Amelyik munkahelyen jelen van a Flow, ott:
A professzor arra is kitért, hogy a fentiek mellett a pontos célok, és a kezdeti visszajelzések is nagyon fontosak. Az emberek boldogan dolgoznak, ha tudják, hogy amit csinálnak az jó, segíti az embereket és hasznos a társadalomnak – összegezte Csíkszentmihályi.