Valószínűleg önnel is előfordult már, hogy hirtelen felkapta a fejét, amikor a buszon vagy a munkahelyén valaki füstnek látszó felhőt fújt a levegőbe. A meglepetés csak akkor múlt el, amikor észrevette, hogy a füst túl gyorsan oszlik el ahhoz, hogy cigarettafüst legyen, az illető kezében pedig elektronikus cigaretta van.
Ezt az élményt többé nem fogja átélni, ha az Országgyűlés elfogadja az emberi erőforrások minisztere, Balog Zolán törvényjavaslatát, amiben a kormány újraszabályozza az elektronikus cigaretták (e-cigaretták) használatát és kereskedelmét. A legfontosabb tervezett hétköznapi e-cigarettásokat érintő változások a következők:
A törvényjavaslatban a kormány lényegében a dohányzással megegyező szabályokat vezet be az e-cigarettákra.
Mi az e-cigaretta?
Az e-cigaretta olyan elektronikus eszköz, ami a benne található folyadékot árammal gőzzé alakítja, amit a használója belélegez. A folyadék lehet nikotinos vagy nikotinmentes. A magyar szabályozás a nikotinos folyadékot tartalmazó készüléket elektronikus cigarettának, a nikotinmentes folyadékot tartalmazót dohányzást imitáló eszköznek nevezi, és mindkettőre ugyanazokat a szabályokat alkalmazza. Mi ezért mindkét terméket e-cigarettának nevezzük.Magyarországon és egész Európában, sőt világszerte vita tárgya, hogy az e-cigarettákat (különösen a nikotintartalmúakat) ugyanúgy kell-e szabályozni, mint a dohánytermékeket, és ugyanúgy meg kell-e próbálni visszaszorítani őket. Általában az alábbi érveket szokták felhozni az egységes szabályozás mellett:
Érvek az eltérő szabályozás mellett:
Magyarországon a Villanypára Egyesület és az Elektromos Cigaretta Platform védi az e-cigarettázók érdekeit, nemrég pedig megalakult a Mecisz, a Magyar E-cigaretta Forgalmazók Szövetsége. A Villanypára Egyesület a készülő szabályozást az e-cigaretták betiltásaként értékeli, ezért online petíciót indított ellene, ezt már hatezren írták alá.
Egy súlyos, még ha relatíve kevés embert érintő következménye lesz a törvénynek, ha elfogadják: a szakboltok lehúzhatják a rolót, ha csak dohányboltban lehet majd e-cigarettát árusítani. Magyarországon közel 500 vállalkozás árul jelenleg e-cigarettát, ezek
1500-2000 embernek adnak munkát,
mondta el az Origónak Szunyogh Tamás, a Mecisz elnöke. Ebbe a webshopok is beletartoznak, a törvény ezeket is bezáratná.
A külföldi webshopok maradhatnak a piacon,
azokra a magyar jogszabály nem vonatkozik.
Szunyogh Tamás személy szerint arra készül, hogy bezárja a boltját, a dolgozóit pedig szélnek ereszti. Arra nem számít, hogy az e-cigaretta-szakboltok dohánybolt-koncessziót kapnának az államtól.
Az e-cigarettások vagy visszatérnek a dohányzáshoz, vagy illegális úton szerzik majd be az e-cigarettát, ha törvény lesz a tervezetből, véli Zentai István, az Elektromos Cigaretta Platform vezetője. Ha az e-cigaretták bekerülnek a trafikokba, szerinte sokkal drágábbak lesznek, elvész az egyik legnagyobb előnyük.
Azzal, hogy a kormány beviszi a dohányboltokba az e-cigarettát, legfeljebb a dohányboltok járnak jól. A vásárlók biztosan nem, a dohányboltokban nem várják majd hozzáértő eladók az e-cigarettásokat, mint a szakboltokban, a választék pedig szűkülni fog, véli Szunyogh Tamás.
Az e-cigarettások akár jól is járhatnak azzal, ha az e-cigaretta bekerül a dohányboltokba. Dohányboltból jóval több van, mint e-cigarettaboltból, a jövőben nem kell szakboltot keresniük vagy webshopból rendelniük, betérhetnek az első dohányboltba. Természetesen mindez attól függ, hogy a dohányboltok felveszik-e az e-cigarettákat a kínálatukba, és ha igen, akkor milyen árban és milyen kínálattal.
Az e-cigarettásoknak egy áremelkedés mellett problémát az ízesítések betiltása okozhat, de ez még nem biztos, hogy megtörténik. A törvénytervezetben nem szerepel ilyesmi, de ízesített cigarettákat sem lehet majd forgalmazni a jövőben. A kormány pedig jól láthatóan a dohányzással egy kalap alatt szabályozza az e-cigarettákat, vagyis valószínűleg a készülő kormányrendelet betiltja majd az ízesített folyadékokat.
Az uniós direktíva, ami alapján a magyar törvény készült, a tagállamok hatáskörében hagyja az ízesítések szabályozását.
Az is nyilván kényelmetlen újdonság lesz az e-cigarettásoknak, hogy nem gőzölhetnek bárhol, csak ott, ahol dohányozni szabad. Az Elektromos Cigaretta Platform 2012 végén végzett egy (nem reprezentatív) felmérést az e-cigarettás közösségben. Ebből az derült ki, hogy az e-cigarettások körében
fontos motiváció, hogy bárhol használhatják a készüléket.
Ennél a szempontnál a felmérés résztvevői csak a pénzügyi és az egészségügyi megfontolásokat tartották fontosabbnak.
A korlátozás különösen a közalkalmazottakat, katonákat, orvosokat, nővéreket érintheti kellemetlenül, a közintézményekben tilos a dohányzás, és hamarosan az e-cigarettázás is az lesz.
A felmérésből az is kiderült, hogy
a magyar e-cigarettások legnagyobb része exdohányos,
a legtöbben ráadásul teljesen letették a normál cigarettát, ahogy átszoktak az elektronikus változatra. Zentai István szerint ezért nonszensz, hogy az e-cigaretta kapudrog lenne a dohányzás felé.
Az e-cigaretta miatt aggódók szerint viszont éppen ez a helyzet, méghozzá egyre inkább. Az Európai Parlament a direktívához egy tájékoztató kisokost is készített (angolul itt), ebben egy 2013-as francia felmérésre hivatkoznak, amely szerint
egyre több fiatal próbálja ki az e-cigarettát,
olyanok is, akik amúgy nem dohányoznak.
Németországban a 12-17 éves korosztály 30 százaléka próbált már valamilyen e-cigarettát, Berlinben ezért olyan törvényjavaslaton dolgoznak, ami megtiltaná az e-cigaretták árusítását kiskorúaknak.
Arról, hogy a nikotintól függetlenül mennyire káros az e-cigarettafolyadékok gőze, éppen azért van komoly vita, mert
nagyon sokféle, sokminőségű folyadék van a piacon.
A brit egészségügyi minisztérium szakszerve szerint az e-cigarettázás egészségügyi kockázata 5 százaléka a dohányzásénak. Bár megjegyzik, hogy az e-cigaretta még relatíve friss jelenség, ezért kevés a tudományos kutatás,
a hosszú távú hatásairól pedig értelemszerűen nincs adat.
Az eddigi eredményekből annyi tűnik biztosnak, hogy az e-cigaretta (legyen akár nikotinos, akár nikotinmentes) nem egészséges, ezért nem jó, ha valaki rászokik. Kivéve, ha az illető a dohányzást váltja fel vele, mert annál egész biztosan sokkal kevésbé káros.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), mi indokolja szerintük a szigorú szabályozást. A tárca szerint az e-cigaretták (attól függetlenül, hogy nikotinosak-e vagy sem) "egészségvédelmi szempontból kockázatot jelenthetnek, mivel
addiktív hatásúak, elősegítik a dohányzásra rászokást, így a lakosság egészségére veszélyesek".
Az e-cigarettákban található folyadék olyan összetevőket tartalmaz, amelyek közül több káros az egészségre, emlékeztet válaszában a minisztérium. Az e-cigaretták párája ráadásul passzívan belélegezve is káros, ezért kell ugyanolyan korlátozásokat bevezetni, mint a dohányzásnál.
A minisztérium és a GYEMSZI (a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) munkatársai nyilatkozataikban durván csúsztatnak, a szakirodalom jelentős részét figyelmen kívül hagyják, véli Zentai István. Szerinte "el akarják tiporni" az e-cigarettát.
A magyar törvénytervezet és a készülő rendelet az uniós direktíva nyomán leírja, milyen szabályoknak kell megfelelniük az e-cigarettákban használt folyadékoknak. A gyártóknak és az importőröknek pedig bejelentési kötelezettséget ír elő, hat hónappal a piacra dobás előtt. Ha ez elmaradna, legfeljebb 50 millió forintos bírságot ki lehet szabni rájuk.
Az állami felügyelet mellett csökken a valószínűsége annak, hogy az e-cigarettások silány minőségű folyadékot vagy e-cigarettát használjanak. Feltéve persze, hogy nem feketepiaci forrásból szerzik be a gőzölnivalót.
Az e-cigaretták újraszabályozása nem érkezett váratlanul. Az Európai Parlament 2014-ben alkotott jogszabályt a területről, amit a tagállamoknak 2016 tavaszáig kell átültetniük a saját jogrendjükbe.
Az uniós direktíva a nikotinmentes e-cigaretták szabályozását a tagállamok saját hatáskörében hagyja,
vagyis a magyar kormány megtehette volna, hogy a dohányzást imitáló eszközökre más szabályokat vezet be, mint az elektronikus cigarettákra. Az Emmi Origónak megküldött válasza alapján a tárca szerint az e-cigaretták nikotintartalmuktól függetlenül károsak, ezért kell ugyanazokat a korlátozásokat bevezetni rájuk.
Emellett az uniós direktíva nem írja elő, hogy csak dohányboltban lehet e-cigarettát árusítani. Ez persze nem meglepő, hisz a dohánykereskedelem az uniós jog szerint nem állami monopólium, Magyarországon viszont az. A direktívának amúgy kimondottan az a célja, hogy egységesítse az e-cigaretták szabályozását a tagállamokban, és közelítse a szabályokat a dohánytermékekre vonatkozókhoz.
A magyar törvényből hiányzik az utántöltők maximális méretének, a folyadék maximális nikotintartalmának és a tartályok gyermekbiztos zárhatóságának rendezése. Ezt a törvény felhatalmazása alapján rendeletben fogja szabályozni a kormány.