Már most milliárdokat költöttünk Paks II.-re

Paks, 2011. március 7. Egy szakember dolgozik az atomerőmű vezérlőközpontjában. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, amelynek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelése pedig 2013 első felében várható. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 után, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság rábólintott Paks II.-re, Európában pedig sehol nem írtak ki nyílt tendert atomerőmű-építésre – mondta Lázár János a paksi bővítést érintő uniós kötelezettségszegési eljárásról. November 19-én hivatalosan is bejelentették az eljárás indulását, de egyelőre nem tudni, hogy Brüsszel a kormánytól milyen beruházások leállítását kéri.

Két évig lett volna ideje gondolkodni Paks II.-ről az EU-nak, előtte többször elfogadhatónak találta a projektet - mondta a Kormányinfón Lázár János. A paksi bővítés már most milliárdokba került, amit akkor is vissza kell fizetnünk, ha Brüsszel leállíttatja a beruházást.

Leállhatnak a munkálatok

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi bővítés miatt november 19-én, csütörtökön. Az eljárást hivatalosan megindító, a magyar kormánynak megküldött levél részletei nem ismertek, akár az is szerepelhet benne, hogy a kormánynak fel kell függesztenie a Paks II-t érintő minden beszerzést.

A Bruxinfo már november 17-én, kedden írt arról, hogy az Európai Bizottság hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak, mert úgy látja, hogy a paksi bővítésről nyílt pályáztatás nélkül kötött szerződés megsértette az EU közbeszerzési szabályait. Az értesülést később Lázár János is megerősítette, de azt egyelőre nem közölte a kormány, milyen beruházások, közveszerzések leállítását kéri az Európai Bizottság.

A paksi atomerőmű vezérlőközpontja Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Két hónapot kap a kormány

Lázár János szerdán azt mondta, nincs ok aggodalomra az eljárás miatt, szerinte konstruktív egyeztetésre lehet számítani a Bizottsággal. "Nem aggódunk, nincs okunk aggodalomra. A birtokunkban van egy papiros, melyet José Manuel Barroso volt Európai Bizottsági elnök írt alá.

Enélkül nem tudtuk volna megkötni a szerződést"

– mondta.

A csütörtöki kormányinfón Lázár szintén arról beszélt: a kormány 2013 novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy Magyarország egyezséget köt Oroszországgal.

2014. január 23-án az unió nem élt elvi kifogással,

jogi eljárások kezdődnek, amiben vizsgálni kell az uniós szerződéseknek való megfelelőséget. „Két év gondolkozási idő után döntött csak az unió a mostani eljárásról. A Bizottság kérdéseket tesz föl Magyarországnak, amikre készek vagyunk válaszolni” – mondta. Egy kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta, Magyarország azért nem indított tendert, mert egyetlen uniós országban sem indult tender, amikor új atomerőművet építettek.

Lehet szerződést kötni

Aszódi Attila, az új paksi atomerőmű építésének kormánybiztosa a Gazdasági Rádiónak azt nyilatkozta: az Euratom-egyezmény lehetővé teszi, hogy EU-s tagállam szerződést kössön az EU-n kívüli országgal, ha ehhez az Európai Bizottság hozzájárul. Aszódi emlékeztetett rá, hogy ezt a beleegyezést az orosz-magyar államközi szerződés előtt a magyar kormány megszerezte.

Mivel a projektnek ez az egyezmény a bázisa, a Paks II maga is jogszerű kell, hogy legyen

- mondta.

Aszódi Attila (középen), a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az orosz partnercég küldöttségével Forrás: MTI/Kövi Gergő

Az eljárás kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen beruházások és egyéb folyamatok leállítására kötelezi az Európai Bizottság a magyar kormányt. Az eredeti tervek szerint

az orosz hitel lehívása csak 2018-ban indulna, bár a paksi beruházás előkészítése már idén elkezdődött.

A beruházást kivitelező Paks II. Zrt. májusban például geológiai feltárást végzett az új blokk tervezett telephelye közelében, ekkor azt vizsgálta, kárt tenne-e az erőműben egy földrengés. Ezeket és a hasonló munkálatokat a projektcég feltehetően állami pénzből végezte.

Bár nem a beruházás része, de szintén elindult a közbeszerzési eljárás a Kalocsa-Paks Duna-híd megépítésére. A hídnak kulcsszerepe lenne az új reaktorblokk építésében, az építőanyagok szállításában, és később az erőmű dolgozói is ezen keresztül mehetnének a munkahelyükre.

Eddig kb. 28 milliárd

Aszódi Attila a 444-nek azt nyilatkozta, hogy „szükség van tehát a keretre”, hiszen „a mérnököket is ki kell fizetni", nem csak az építőmunkásokat és az eszközöket. A kormány úgy tervezi, idén az alábbi feladatokat teljesítik a paksi bővítés kapcsán, a következő árakon:

• Előkészítés: 6,1 milliárd forint.
• Engedélyezés: 6,9 milliárd forint.
• Megvalósítás: 97 millió forint.
• Kommunikáció: 857 millió forint.
• Programtámogatás: 562 millió forint.
• Kapcsolódó beruházások: 155 millió forint.
• Eszközbeszerzések: 75 millió forint.
• Vállalkozási díj az oroszoknak: 6,4 milliárd forint.
• Tartalék (szükség szerint lehet elkölteni): 7 milliárd forint.

A 444. hu szerint a kormánybiztos nem közölte, hogy ezen feladatok összköltségét, 28,166 milliárd forintot a lehívott orosz hitelből vagy közpénzből fedezik-e, ahogy azt sem, ezekből eddig mi valósult meg. Csak annyit mondott, hogy 2018-ig,

a tényleges építkezés kezdetéig Magyarország összesen 600-1000 millió eurónyi (18,6-31 milliárd forint) hitelt hívhat le,

vagyis a legjobb esetben sem sokkal többet, mint amennyit idén költhet Paks II.-re. A teljes orosz hitelkeret 10 milliárd euró, ez 2025-ig áll rendelkezésre.

Csak 2018-ban indulhat az építkezés Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Egy összegben visszakövetelhető

Ha azonban Brüsszel felfüggeszti a projektet, akkor nem csak az eddig Paksba fektetett pénz vész kárba, de az orosz-magyar államközi szerződés értelmében az eddig felvett hiteleket is vissza kell fizetni. Szél Bernadett, az LMP társelnöke emlékeztetett arra: a szerződés szerint 2026-ig kell visszafizetni minden kölcsönt Oroszországnak, és ha fél évig nem fizetjük a törlesztőrészleteket, az egészet visszakövetelhetik egy összegben, ami akár államcsődöt is jelenthet.

Ebbe a hitelbe az egész ország bele fog rokkanni”

– jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint aggasztó,hogy a kormány nem ad pontos tájékoztatást a hitelekkel kapcsolatban.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia az Európai Bizottság levelében álló kifogásokra. Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e a kötelezettségszegési eljárást, vagy sem.