Domokos László közölte, hogy az erdőgazdaságoknál nem volt megoldott az általuk kezelt állami vagyon és a saját vagyonuk, illetve a kezelésükben lévő vagyonelemek elhatárolása. A kezelt vagyont a társaságok nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően szerepeltették mérlegükben.
Emellett a tulajdonosi jogok gyakorlóinak ellenőrző rendszere nem támogatta sem a vagyonkezelés tárgyának, sem a vagyonkezelés díjának teljes körű meghatározását. Ezek alapján kerültek az ÁSZ kockázatelemző rendszerének látóterébe az állami erdőgazdaságok - mondta az elnök.
Domokos László felhívta a figyelmet, hogy a jó működés és a jó vagyongazdálkodás alapja a rend. Ez ugyanis az alapfeltétele a közpénzek és a közvagyon gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának. Ezért fontos a szabályozottság és a szabályos működés az állami vagyongazdálkodás területén is.
Az ÁSZ elnöke kitért rá, hogy az első 12 lezárt ellenőrzés során minden társaságnál megállapítható volt, hogy az erdőgazdaságok mérlege nem a valós állapotot tükrözte. A kezelésükben lévő erdők értéke ugyanis nem szerepelt mérlegeikben. Továbbá a vagyonkezelésbe vett eszközök pedig nem mutatták be a kiegészítő mellékletben, mérlegtételek szerinti bontásban.
Domokos László felhívta a figyelmet arra is, hogy a beszámolókat auditáló könyvvizsgálók egy esetben sem kifogásolták a szabálytalanságokat. Ezt az ÁSZ jelezte a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Az ellenőrök általános jelleggel megállapították azt is, hogy a társaságok vagyonnyilvántartása nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak. Vagyis a működésük az 1996-ban megkötött ideiglenes vagyonkezelési szerződés alapján történik a mai napig.
Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a tulajdonosi joggyakorlók - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - nem szüntette meg a vagyonkezelési szerződésekkel kapcsolatban feltárt hiányosságokat. Nem élt a kezelt vagyon használatára vonatkozó ellenőrzési jogával.
Az ellenőrzések megállapításai alapján az ÁSZ a 22 állami erdőgazdaság esetében összesen 21 jelzést küldött a könyvvizsgálói kamarának, kettőt pedig az illetékes nyomozóhatóságnak - vélelmezett vagyoni hátrány miatt -, 87 javaslatot pedig a munkajogi felelősség megállapítása miatt fogalmaztak meg.