A Bitcoin árfolyama az idei év elején még 320 dollár között mozgott, de azután sokáig nem érte el ezt a szintet. Egészen múlt hétig, amikor is pénteken 330 dollár fölé emelkedett. Ez persze meg sem közelíti a mindenkori csúcsot, hiszen 2013 második felében 1000 dollárnál is többet ért a virtuális fizetőeszköz, mielőtt 2014-ben 60 százalékot veszített volna az értékéből – írja a Vox.com. Az elmúlt néhány hét felfutása azonban arra utal, hogy a befektetők bizalma egyre inkább visszatér a Bitcoinba.
A virtuális fizetőeszköz értékét hosszú távon nem is igazán az ára jelöli a legjobban – mivel ez a körülötte kialakult hangulaton is erősen múlik –, hanem a kereskedési volumen. E tekintetben pedig az látszik, hogy 2015-ben ha nem is látványos, de stabil emelkedést láthatunk.
Jóllehet a növekvő tranzakciós volumen egészséges a Bitcoin számára, problémaként merülhet fel, hogy a hálózatba be van építve egy mesterséges korlát azzal kapcsolatban, hogy a rendszer összességében hány tranzakciót képes kezelni. A hálózat pedig néhány éven belül el is érheti ezt a limitet, amennyiben nem történik változás a Bitcoin szoftverében.
Szintén az újabb felfutást támogathatja, hogy
a Bitcoin alapú startupok továbbra is a kockázati tőke befektetők kiemelt figyelmét élvezik.
Idén eddig 468 millió dollár (132 milliárd forint) áramlott Bitcoin startupokba, ami már most meghaladja a tavalyi évben mért szintet, pedig még van két hónap 2015-ből. Annak ellenére pedig, hogy a Bitcoin még nem tört be a fősodorba, számos befektető arra számít, hogy ez hamarosan megtörténik.
Emellett további izgalmas jelenség, hogy bár a legtöbb Bitcoin startup amerikai, a világ más részein is egyre erősebb üzlet a Bitcoin. A tranzakciók tekintetében Európa például már le is hagyta az USA-t, miközben Latin-Amerika szintén gyors növekedési ütemet mutat.
Ennek legfőbb oka, hogy az Egyesült Államokban elég nehezen lehet eladni a Bitcoin mögött álló technológiai elképzelést, miszerint egy határokon átívelő nemzetközi fizetőeszközről van szó, mivel az USA egy egységes és integrált piac, ahol az emberek igen hasonló módon fizetnek. Ezzel szemben Európában az euró ellenére is erősen lokalizáltak a hagyományos fizetési rendszerek, és ugyanez igaz Latin-Amerikára is.
Fontos szempont az is, hogy míg 1-2 évvel ezelőtt hangos volt a világsajtó a Bitcoin-mizériával és a tőzsdei árfolyam óriási kilengésével, addig mára mindez szépen elcsendesedett. Pedig a színfalak mögött hatalmas átalakulás zajlik, a pénzügyi világ legnagyobbjai egyre több pénzt költenek Bitcoin-nal foglalkozó startupokra, vagy a virtuális pénz mögötti technológiára, illetve arra, hogyan lehetne mindezt a banki rendszerekbe implementálni. És hogy ez szépen csendben zajlik, talán az egyik legjobb előjel a jövőt illetően.
Mindezzel párhuzamosan az látszik, hogy a Bitcoin ATM-ek száma is erőteljesen növekedést mutat, noha ezen a területen vannak még problémák. Az ATM-ek ugyanis fontos részét képezik a Bitcoin infrastruktúrának, mivel lehetővé teszik, hogy valaki Bitcoint vásároljon, vagy éppen Bitcoint váltson át helyi valutára.
Emellett azonban az is lehetséges, hogy valaki a világ egyik táján készpénzt tesz be az ATM-be, majd Bitcoinra váltja, és azt elküldi a világ másik felén élő rokonainak, barátainak, akik azt át tudják váltani a saját fizetőeszközeikre. A probléma mindazonáltal az, hogy a tranzakciós költségek igen drágák – egy Bitcoin alapú átutalási szolgáltatás költsége nagyjából 10 százalék –, szóval a nagy előretöréshez ezeket valószínűleg le kell majd szorítani.