Nem igaz, hogy az Európai Bizottság előző elnöke zöld utat adott volna Paks II-re – így reagált Jan Haverkamp, a Greenpeace közép-kelet-európai atomenergia- és energiapolitikai szakértője az Origo által készített Aszódi Attila-interjúra. Haverkamp szerint José-Manuel Barroso egyszerűen csak annyit mondott, hogy
az atomenergia nemzeti kérdés,
és hogy az Európai Uniónak nem lehet hivatalosan egységes véleménye a nukleáris energiáról.
A Greenpeace szerint még nem tudjuk, hogy az Európai Bizottság pozitív értékelést ad-e a projekttel kapcsolatban az Euratom 41-43. pontjai szerint lefolytatott eljárásban. Haverkamp úgy látja, nem tudjuk, mert Aszódi Attila és/vagy a Roszatom munkatársai megakadályozták a bizottság által meghatározott feltételek nyilvánosságra hozatalát.
Úgy látják, a titkolózás azt a benyomást kelti, hogy
Paks II finanszírozásának módja is problémás.
Mint ahogy az is: Paks II a fogyasztóknak vagy az adófizetőknek a végén sokkal többe kerül majd, mint a rendelkezésre álló tiszta, fenntartható alternatívák. A Greenpeace szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése energiahatékonysági módszerekkel és megújuló energiaforrásokkal sokkal gyorsabb, olcsóbb és kisebb kockázattal jár, mint ha az atomenergia is jelentős szerepet kap.
Aszódi Attila arról is beszélt az Origónak, hogy uniós törekvés, hogy a szén-dioxid-kvóták árát emeljék, ami értelemszerűen a termelés költségeinek az emelkedését hozza majd a fosszilis tüzelésű erőművekben. Mindezzel kapcsolatban a Greenpeace azt közölte,
magasabb szén-dioxid-kibocsátási árak miatt nem lesz drágább a villamos energia.
Az atomenergiánál olcsóbb megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ki fogja szorítani a piacról a fosszilis energiahordozókat – vélekedik Haverkamp.
A Greenpeace szerint az az állítás, miszerint egy Paks II-nél történő balesetből származó szennyezés nem terjedhetne messzebb 800 méternél, teljesen elfogadhatatlan. A környezeti hatástanulmányban Aszódi Attila strukturálisan tagadja azt a lehetőséget, hogy az erőmű belsejéből váratlan körülmények miatt szennyezés kerüljön ki, beleértve az előre nem látható technikai hibákat, időjárási eseményeket, ellenséges támadásokat (szabotázs, terrorista cselekmények vagy háborús események) vagy ezek bármilyen kombinációját.
Annak ismételgetése, hogy ez nem történhet meg, nem felel meg annak az első és legfontosabb tanulságnak, amit a nukleáris energia legfőbb nemzetközi népszerűsítője, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vont le a Fukusimában történtekből:
„elképzelni az elképzelhetetlent”.
Még az összes rendelkezésre álló technológia ellenére is ez mind valóban megtörténhet. Magyarország gyakorlatilag felkészületlen erre – állítja Haverkamp.