A fiatalok gondolnak a jövőre is, a tavalyi évhez képest 10 százalékkal nőtt a takarékoskodó diákok aránya. Bár tudatosabban kezelik a középiskolások saját pénzügyeiket, továbbra is hiányos ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program 16-18 éves középiskolás diákok körében végzett reprezentatív kutatásából.
A Provident 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs programja megbízásából a GfK reprezentatív kutatást végzett a 16-18 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók körében. Vizsgálták a diákok pénzügyi ismereteit, saját pénzügyeikkel kapcsolatos attitűdjeiket, továbbtanulási terveiket, illetve jövőbeni munkahelyükkel kapcsolatos elvárásaikat. A kutatás során a kérdezők figyelembe vették többek között azt is, hogy a diákok iskolájukban részesülnek-e valamilyen pénzügyi oktatásban, vagy sem.
A több mint 1000 középiskolás diák megkérdezésével végzett kutatásból kiderül, a tanulók elméleti pénzügyi ismereti szintje meglehetősen alacsony. A törlesztő részlet, a futamidő vagy a THM pénzügyi alapfogalmak, de számukra mind új. A felmérésben résztvevők 57 százaléka jól válaszolt ugyanakkor a kamatszámítási, 43 százalékuk az inflációval kapcsolatos feladatra. A kamatot 64, a részvényt 50 százalékuk definiálta helyesen.
Összességében a megkérdezettek 31 százaléka adott jó választ a pénzügyi kompetenciát mérő kérdések legalább felére. Az átlagnál nagyobb arányban teljesítettek jól a pénzügyi képzésben résztvevő tanulók (51 százalék), illetve a szellemi munkát végző alkalmazottak gyermekei (43 százalék). A kutatásból az is kiderül, hogy a jártasabb diákok önállóbbak is: akár bankszámlával is rendelkeznek, rutinosan használják az online banki felületeket, pénzügyi döntéseikbe nem vonják be a szüleiket vagy más idősebb rokont. Mintegy harmaduk, 34 százalékuk tájékozódik a pénzintézetek kiadványaiból, 65 százalékuk internetes forrásokat is figyelembe vesz a döntéskor. A magasabb pénzügyi tudással rendelkező diákok jó lehetőségnek tekinti a bankbetéteket (32 százalék), 16 százalékuk kedvező megtakarítási formának tekinti a befektetési alapokat és az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot.
A Provident felmérésében a fiatalok 71 százaléka tartja fontosnak az önálló keresetet, vagyis egyre kevésbé terheljék szüleiket anyagilag. Nyitottak a megtakarítások iránt is, az elmúlt 2 évben 10 százalékkal nőtt azon diákok aránya, akik rendszeresen tesznek félre kisebb nagyobb összegeket.
Fontos változás mutatkozik az elmúlt évek felméréseihez képest a diákok hitelhez való viszonyában is, hiszen közel 10 százalékkal csökkent a hiteltermékeket elutasító tanulók aránya: míg két évvel ezelőtt 56% mondta azt, hogy semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt, mostanra ez az arány 48%-ra csökkent.
A kutatás szerint a megkérdezett középiskolások 80 százaléka, ezen belül is a gimnazisták 91 százaléka szeretne továbbtanulni a középiskolai tanulmányai végeztével, méghozzá a gazdasági és pénzügyi képzés a legnépszerűbb. Sokan jelölték meg az orvosi és a műszaki területeket is célként.
Minden második 16-18 éves diák elvárja a magas fizetést a közeljövőben: a pálya kezdetén a minimum igényük 180 ezer forint, a 235 ezer forintos nettó bért tartják normálisnak, ideálisnak pedig a 375 ezer (szakközépiskolások) - 400 ezer (gimnazisták) forintot. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH legfrissebb adataival, melyek szerint 159 ezer forint az átlag nettó bér Magyarországon, kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Az anyagi juttatások mellett az első munkahely esetén szintén fontos kritérium volt a tanulók számára, hogy a választott cég biztos háttérrel rendelkezzen, illetve a megkérdezettek 34 százaléka szerint nem elhanyagolható szempont a jó munkahelyi légkör és a társaság sem.
A fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre, az elmúlt évekhez képest nőtt azon diákok száma, akik vezető beosztásban szeretnének dolgozni a későbbiekben. Ötből négy vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben. A megkérdezettek kétharmada akár vállalkozóként is el tudja képzelni magát. A vállalkozói lét iránt nagyobb arányban érdeklődnek a szakközépiskolások, 73 százalékuk indítana saját céget. A szakközépiskolások közel kétharmada már iskolai tanulmányai befejezése után is szívesen vezetné saját vállalkozását. A középiskolás diákok szemében a vállalkozók magas kereset és rugalmas munkaideje a vonzó, közel 40 százalékuk számára ez a két legfontosabb motiváló tényező. A vállalkozási lét legfőbb ellenérve a diákok számára továbbra is a cég beindításához szükséges pénz hiánya. Emellett a megkérdezettek harmada problémaként vetette fel azt is, hogy szerintük a hazai cégek hátrányban vannak külföldi versenytársaikkal szemben.