A Budapest Bank 2015 tavaszán és őszén vizsgálta a magyar kis- és középvállalkozások beruházási terveit és részvételi szándékát a Széchenyi 2020 programban, amely a jelenlegi, 2014-2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el.
Az új pályázati ciklusról a hazai kis- és közepes vállalkozások közül
10-ből 6-an kifejezetten jól értesültek,
de az ipari és mezőgazdasági vállalkozások (77 százalék) vezetnek. A kkv-k jellemzően még mindig a pályázati tanácsadó cégek hírleveleiből tájékozódnak (30 százalék), azonban márciushoz képest jóval többen figyelik a pályázatokat összesítő weboldalakat vagy a kormányzat pályázatokkal foglalkozó honlapját. Az uniós forrásokkal kapcsolatos tájékozódásban ugyanakkor minden eddiginél többen,
a vállalkozások 59 százaléka nyitott a banki segítségre.
A felmérés arra is rámutat, hogy a pályázók eligazodásának érdekében
világos kommunikációra van szükség
azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire lehet fordítani a forrásokat. Míg a válaszadók 29 százaléka új gépek és eszközök beszerzésére irányuló pályázatra vár – ilyenek már voltak és lesznek is –, addig 12 százalékuk ingatlanépítésre és felújításra szolgáló forrás után érdeklődik, 7 százalékuk használt eszközt vásárolna. Pedig ilyen költségek jellemzően nem, vagy csak nagyon szűk körben lesznek elszámolhatóak a 2014-2020-as ciklusban.
Az alig egy éve megnyílt első GINOP pályázatokra a válaszadók mindössze 4 százaléka adott be támogatási igénylést. Ez az arány várhatóan jelentősen nőni fog, ami serkentheti majd a beruházásokat is.
A kkv-k többsége jellemzően 10 és 75 millió forintra pályázott.
A Budapest Bank felmérése alapján az új ciklusban minden harmadik kkv kíván élni az uniós források adta lehetőséggel, azonban ágazati bontásban érezhető változás következett be az elmúlt félévben. Míg korábban majdnem minden második mezőgazdasági vállalkozás, fél évvel később csupán a harmaduk tervezett pályázni. Jól látható, hogy
az ipari cégek beruházni is, pályázni is akarnak.
Tavasz óta 39 százalékról 51 százalékra nőtt a pályázatot tervező vállalkozások aránya, többek közt azért, mert a válaszadók 12 százaléka korábban, a pályázatra várva, elhalasztotta a beütemezett beruházást. A tervek közel harmada 100-500 millió forint egyedi értékű.
A következő 3 évben a pályázatot a kkv-k fele jellemzően egy pályázatot szeretne benyújtani, de
minden harmadik akár 2-3 pályázaton is indulna.
Ezen cégek fele 50 millió Ft alatti összegre pályázna, azonban a 700 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezők, valamint az ipari cégek 50-100 millió Ft támogatással számolnak.
A leghevesebben az agrárszektorban és a 200 millió forint feletti árbevételű cégek érdeklődnek a lehetőségek iránt, de a vállalkozások fele tervez a következő három évben beruházást. A válaszadók 41 százaléka 10 millió forint alatti összegben fejlesztene, 18 százalékuk 100 millió Ft feletti beruházást kíván megvalósítani a következő három évben. Ugyancsak pozitív változás, hogy a márciusi kutatási eredményekhez képest átlagosan 10-ből legalább 6 vállalkozás akkor is megvalósítaná tervezett beruházásait, ha nem szerepelne sikeresen a pályázaton (22 százalékos növekedés).
A pályázást tervező kkv-k közül háromból kettő kíván külső segítséget igénybe venni a pályázati lehetőségek felkutatásához, ők leginkább pályázati tanácsadóktól és saját könyvelőjüktől kérnek információt.
A bankok segítségével kapcsolatban jelentősen nőtt a bizalom
az elmúlt félévben. Míg márciusban a bank által javasolt pályázati tanácsadó cég segítségét, tanácsát a pályázati lehetőségek felkutatásához a válaszadók kicsit kevesebb, mint fele venné igénybe, addig szeptemberben már a vállalkozások 59 százaléka nyitott lenne a banki segítségre.
A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások – legyen szó akár a pályázati lehetőségekről vagy éppen az új ciklus változásairól – keresik azokat az eszközöket, amelyek segítik az eligazodást az információáradatban. Érdekes tanulsága a felmérésnek, hogy a pályázók
a támogatáson felüli forrást jellemzően saját erőből kívánják finanszírozni,
és összességében a teljes tervezett beruházási értéknek csak az 5-10 százalékát kívánják hitelből finanszírozni. Ugyanakkor részben ennek, részben a bővülő üzletmenetnek köszönhetően a pályázat sikeres megvalósítását követően a cégek kétharmada további finanszírozási igénnyel lép fel. „A banki szakértők nemcsak az uniós pályázati projektek előkészítésében játszanak fontos szerepet, hanem a későbbiekben, a beruházásból fakadó finanszírozási megoldások optimális kialakításában is segítséget nyújtanak. Mivel a mostani ciklusban a jelentős forrás egyre több specifikus kritériummal párosul, minden cég és minden projekt egyedi jellemzői alapján alakítható ki a végső finanszírozási mix” – mondta Váczi Dávid, a Budapest Bank EU-szakértője, termékértékesítés támogatási vezetője.