Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A vállalkozói törekvések nem állnak meg a határnál, de tekintsék-e a kkv-k prioritásnak a külkereskedelmet – ez volt a központi kérdés a Megyék Versenye idei döntőjén, amelyet a KKVHÁZ szervezett. A döntőn 25 csapat vett részt: 2 fővárosi, 18 megyei és 5 a szomszédos országokból. A verseny idei témái az exportképesség és a pályázatok voltak.
A zsűri szavazatai alapján Vas megye nyert, a Vaskereszten működő MAM-Hungária Kft. speciális cumisüvegével. A cég biszfenol vagyis BPA-mentes cumisüvegei megfelelnek az EU-bizottság előírásának, ugyanis 2011 óta tilos a fejlődési rendellenességet okozó, BPA-tartalmú cumisüvegek árusítása. A cumisüveg emelett nem törékeny, sokszori leejtés vagy ledobás után sem esik baja. Az üveg cumi része pedig úgy van kialakítva, hogy formája és tapintása teljesen megegyezik a női mellbimbó tulajdonságaival.
Az asztaltársaságok, miután megválaszolták a kérdéssort, maguk dönthették el, hogy csapatuk közül ki legyen a szóvivő. A 6 szóvivő 3-3 percet kapott, hogy asztaltársasága véleményét előadja a zsűri előtt.
A legtöbben lehetőségnek nevezték a külpiaci jelenlétet,
és úgy vélték, materiális és immateriális eszközökre is szükség van ahhoz, hogy a kkv-szektor az ország határain túl is sikeresen jelen legyen.
Fontos tanulság volt, hogy egyszerre kell a bel- és a külpiacra koncentrálni a hosszú távú siker érdekében. Illetve, hogy sokan csak a nyugati piacban gondolkodnak, pedig bizonyos termékeknél célravezetőbb kelet felé kacsintgatni.
Nem minden termék exportképes,
de a lokális igények kiszolgálása is rendkívül fontos. Tudni kell tehát lemondani egy termék exportjáról.
Az egyik szóvivő kritikát is megfogalmazott, miszerint rengeteg szervezet, például kamara hivatott segíteni a kkv-k boldogulását, de ezek
többnyire rugalmatlanul működnek, és nem hatnak ösztönzően a szektorra.
Többen úgy érzik, hogy ezek a képviseleti szervek nem nyújtanak hatékony segítséget és alulról szerveződő képviselettel lehetne a leginkább támogatni a kiscégek külpiacra lépését.
Jellemzően azt mutatják a statisztikák, hogy a gépiparban vannak a legexportképesebb vállalatok. A verseny tapasztalatai alapján azonban
az élelmiszeriparban is bőven vannak lehetőségek
– mutatott rá Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója. Minden megyéből ilyen jellegű termékkel voltak jelen a legtöbben, ezen belül tejtermékekkel, gabonafélékkel és a húsipari termékekkel.
A vezérigazgató azt is kiemelte, hogy
aki a belpiacon nem sikeres, annak nem megoldás az export,
ez sosem lehet sem mentőöv, sem kiugrási lehetőség. A hazai piac viszont kicsi, ezért nehéz nagyra nőni. Egy szint után muszáj megpróbálni terjeszkedni. Aki viszont a régión belül ki tud emelkedni, az a világpiacon is sikeres lehet. A Kárpát-medencei elhelyezkedés előnyös pozíció, érdemes rá építeni.
Gulyás szerint azért aktuális most a külpiacra lépés kérdése, mert már 26 országban nyílt magyar kereskedőház, segítve a magyar vállalkozások által létrehozott termékek, szolgáltatások és a külpiaci igények egymásra találását.
Mindenképp áldás a külpiacra lépés, de nincs ingyen.
Aki felkészületlenül lép, különösen nagy árat fizethet” – mondta a vezérigazgató. Felkészült munkatársakkal kell belevágni, szakmailag és nyelvtudás szempontjából is felkészült kollégákkal. Tájékozódni kell: térítésmentesen piaci információkat szerezni a megfelelő szervezetektől. Emellett a tőke is nélkülözhetetlen, amihez utána kell járni a forrásbevonás lehetőségeinek, információkat szerezni pályázatokról.
