Közbeszerzés kkv-knak: megváltoztak a kiskapuk

A hatályos közbeszerzési törvény értelmében jelentősen bővült azon vállalkozások köre, akiket a jogalkotó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A kis-és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve, ezért várhatóan módosulni fog a vonatkozó szabályozás, írja a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak vagy bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, nem uniós vagy uniós forrásból származó közvetlen támogatásából valósul meg. Az Országgyűlés várhatóan 2015. december 14-15-én szavaz a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításáról.

A határ 25 millió forint

A korábbi, támogatási intenzitáson alapuló szabályozás marad fent a nagyobb volumenű építési beruházások, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások megrendelése esetében. Viszont közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezi azokat is, akik a beszerzése közvetlenül legalább 25 millió forint támogatást kapnak. Támogatásnak minősül minden a beszerzés teljesítéséhez szükséges pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny is, kivéve az adókedvezményt és kezességvállalást. Így most már lényegében majdnem minden költségvetési, vagy uniós támogatásból részesülő kedvezményezett a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek körébe tartozik.

A legkevésbé a kkv-k vannak erre felkészülve

Wellmann György, a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője szerint a költségvetési és uniós források odaítélése a megváltozott közbeszerzési szabályoktól függetlenül folyamatosan zajlik. Ha a jogi szabályozás így marad, ez komoly problémát jelent. Van olyan kedvezményezett, aki amúgy nem minősülne ajánlatkérő szervezetnek. Ők nincsenek felkészülve arra, hogy az elnyert támogatásból megvalósítandó beszerzésüknél közbeszerezési eljárás folytassanak le. A legtöbb esetben a nyertes pályázó egy általa már kiválasztott áru vagy szolgáltatás finanszírozása reményében nyújtotta be pályázatát. Gyakran nem is érdekelt más áru, vagy szolgáltatás beszerzésében. A fenti problémakör leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti.

Ezek a kivételek

A jogalkotó azonban felismerte, hogy ez a szabályozás sokakat megoldhatatlan helyzet elé állít, ezért kezdeményezte a vonatkozó szabályozás módosítását. Az Országgyűlés várhatóan 2015. december 14-15. napján szavaz a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításáról.

A módosító javaslat értelmében a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a beszerzés

• egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból;
• egyedi munkahely-teremtési támogatásból;
• képzési, továbbá tanműhely-létesítési és- fejlesztési támogatásból;
• kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból;
• nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából;
• bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, nem uniós forrásból származó közvetlen támogatásból, vagy
• bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, uniós forrásból származó támogatásból valósul meg.

Wellmann György szerint a köztes időszakban költségvetési, vagy uniós forrásból részesülő kedvezményezettek jelenleg jobbat nem tehetnek, mint várakozó álláspontra helyezkednek addig, amíg e kérdéskörben megoldás születik.

Több GINOP-projektet érint majd

A törvényjavaslat elfogadásával azonban drasztikusan csökkeni fog azon támogatások köre, amelyek felhasználása érdekében közbeszerzési eljárást lesz köteles a kedvezményezett lefolytatni. A jelenleg folyamatban levő gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) több pályázata is ebbe a körbe fog tartozni.

A pályázóknak pontosan kell tájékozódniuk arról, hogy a beszerzésük közvetlenül mekkora összegű támogatásban részesülne. Ez dönti el, ajánlatkérőnek minősülnek-e.

A Szecskay Ügyvédi Iroda kiemeli, hogy a törvény értelmében az adott beszerzésnek kell több mint 25 millió forintos közvetlen támogatásból megvalósulnia. Tehát nem az elnyert támogatási összegnek kell meghaladnia a 25 millió forintos küszöböt. Ha például egy vállalkozás 70 millió forintos támogatást nyer el, de abból számos különálló beszerzést valósít meg, nem feltétlenül köteles közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. Az egyes beszerzések vonatkozásában elszámolt támogatás összegét abban az esetben kell egybe számítani, amennyiben a beszerzések tárgya

• műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező építési beruházások,
• ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelések,
• azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk.

A régi közbeszerzési törvény értelmében csak szűk körben volt érvényes a kötelezettség: abban az esetben, ha uniós értékhatárt meghaladó beszerzés esetén a támogatási intenzitás meghaladta az 50 százalékot, a nemzeti értékhatárt meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén pedig a 75 százalékot. A beszerzés értékéhez képest meghatározott támogatási intenzitás viszonylag ritkán haladta meg ezeket az értékeket, a vállalkozások ritkán szembesültek a problémával. Többségük ugyanis otthonosan mozog az ajánlattevői pozícióban, de az ajánlatkérő szervezetekre irányadó összetett és merev szabályozással értelemszerűen nem volt és most sincs tisztában.