Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nehéz úgy hazudni, hogy nem tudom, mi az igazság"
- idézte Esterházy Péter szavait Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár.
"A jelenlegi ellátórendszer a saját érdekei mentén hozta létre azt, ami ma van az egészségügyben. Az, hogy mit látunk a számokban, az azért van úgy, mert az intézményrendszer így akarja.
Ebben rendet kell tennünk.
Hiába bővülnek a források, nem elégedettek az orvosok, ezzel tisztában vagyunk" – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen. – A legfontosabb cél, hogy a betegek igényeihez alakítsuk az ellátást."
Olyan struktúra kell, ami a lakosság igényeit szolgálja, és olyan ösztönző rendszerek kellenek, amik szintén a betegek igényeit fedik le. Ez a két dolog a legfontosabb – emelte ki az államtitkár.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szintén ezen a háttérbeszélgetésen azt mondta, 2012-ben volt a csúcson az orvoselvándorlás. Akkor 1054 orvos kért hatósági bizonyítványt a külföldi munkavállalásához. Közülük 237-en külföldről jöttek magyar orvosi egyetemekre. 2014-ben 908 orvos hagyta el az országot a jobb fizetés reményében, közülük 313-an voltak külföldiek, akik hatévnyi tanulás után tértek vissza a sikeres orvosi vizsga után a szülőföldjükre.
Az államtitkár szerint azért kér kevesebb orvos a külföldi munkavégzéséhez hatósági bizonyítványt, mert a rezidensprogram vagy a fiatalszakorvos-támogatási program, a praxisvásárlási program, illetve az egészségügyben végrehajtott 24 százalékos béremelés is az orvosok itthon maradását segíti.
A Szent Imre Kórházban zökkenőmentes ellátás folyik, azok a dolgozók, akik cserben lettek hagyva, próbálnak helytállni a betegek érdekében – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. A Szent Imre Kórházban novemberben
hét aneszteziológus mondott fel,
mert úgy érezték, a rengeteg túlóra miatt nem tudják biztonságosan végezni a munkájukat.
Van egy vita, és mindenkit megillet a jog védelme, és az intézménynek joga van ahhoz, hogy egy ügyvéd segítségét kérje, hogy a támadásoktól megvédje a jó hírnevét – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.
Futó Barnabás, a Szent Imre Kórház jogi képviseletével megbízott ügyvéd az MTI-nek korábban azt mondta, a sajtóban rendkívül sértő megnyilvánulások jelentek meg a kórház működéséről. Személyiségi jogi pereket indítanak, amelyekben jelentős sérelemdíj megállapítását fogják kérni – tette hozzá az ügyvéd.
A Szent Imre a város egyik legjobb intézménye, ez megkérdőjelezhetetlen."
A kórháznak semmilyen lejárt tartozása nincsen, ezért nem maradnak el műtétek, és nem fognak nőni a várólisták sem - tette hozzá Rétvári Bence.
Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, az ügyben többször is egyeztetett a Szent Imre Kórház főigazgatójával, a döntéseivel egyetért. "Ez a fajta fluktuáció az én normáim szerint abban a normális sávban van, ami nem igényel külön intézkedést a minisztérium részéről, úgy mint a Merényi-kórházban történt esetek" - tette hozzá.
A Merényiben ősszel egy beteg halálra verte a szobatársát, majd egy héttel később ugyanabból a helyiségből ugrott ki egy ápolt, akinek eltört a gerince.
A Merényi-vizsgálat jelentései már az államtitkárságon vannak, egy csomó intézkedés elkezdődött, de több részletet nem árult el az államtitkár.
A magyar kórházak adósságállománya ismét 46 milliárdra rúg – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az intézmények egy része megpróbálta az adatait kozmetikázni. Nagy adósságállományról számolnak be egyesek, miközben jelentős készpénzállományt halmoztak fel, mert nem fizették ki a számláikat.
Ezt azért teszik, mert arra számítanak, hogy egy év végi kasszaseprés során a pénzelosztást mindig az adósságállomány alapján állapítjuk meg.
A kórházak, hogy jobbá tegyék a saját pozíciójukat, ezért ezzel a taktikával élnek
- mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.
Lesz kasszaseprés év végén megint – erősítette meg az államtitkár, de a mértéke nem lesz akkora, mint korábban volt, hiszen ebben az évben 60 milliárd forint már elhagyta a kasszát.
Az államtitkár beszélt a várólistákról is. Példaként említette Debrecent, ahol a szakrendelőkben már rendet tettek. Egy beteg a sorszám letépése után 18 perccel később már bekerül az orvoshoz.
A kórházi várólistákról azt mondta, ma nincs olyan ténylegesen megvalósult műtét, amire 196 napnál többet kellett volna várni. Európában az egyik legrövidebb várólista Magyarországon van.
Amikor évekkel ezelőtt elkezdtek a várólistákkal foglalkozni, akkor 77 ezer beteg volt a várólistákon, mondta az államtitkár. Amikor ez a lista "ki lett pucolva", kiderült, hogy 45 ezren várnak műtétekre.
Ma pedig kevesebb mint 35 ezer beteg van a listákon.
Évente 180 ezer olyan műtét történik, ami miatt várólistákat kell fenntartani.
A Sportkórház sorsáról Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, december 16-án kerül a téma a kormány elé. A magyar kormány szeretné egyben tartani a funkcionalitást, fontosak a sportolóink. Az, hogy van egy ilyen intézmény Magyarországon, az jelzésértékű.
A Testnevelési Egyetem rektora egy lapinterjúban azt mondta, a Sportkórháznak egy olyan helyre kellene költöznie, ahol megfelelőek a feltételek az élsportolók ellátásához.
Az új budapesti kórház mindenképpen Budán fog megépülni, ez már biztos – erősítette meg az egészségügyi államtitkár. De kormánydöntés még erről sem született.
