A három talán legjelentősebb budapesti vásárt járjuk körbe: a Vörösmartyi tér, a Városháza park és a Bazilika adventi rendezvényét. Mindhárom helyszínen zsűrizett kézműves termékek, családi programok, fények és installációk várják a látogatókat, a rengeteg gasztrokülönlegesség pedig már csak hab a tortán.
Idén korábban nyitottak az adventi vásárok,
a Vörösmarty téri már november közepén. „Ez a nemzetközi trendekhez hasonlóan Budapesten is szükséges lépés, az utazási kedv generálásáért és a kézművesek gazdag kínálata miatt fontos" – indokolta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője. Tehát az ünnepi forgatag turisztikailag is fontos gazdasági esemény.
Európa 10 legszebb adventi vására között említik már évek óta a Vörösmarty téri vásárt. Évente nagyjából 300-400 ezer látogatót vonz, idén viszont biztos megdől a rekord, mivel nem 27, hanem 42 napig csalogatja a vásárlókat a 117 kézműves és 11 gasztronómiai stand.
A Vörösmarty téri advent arról is híres, hogy
a szervezők megkövetelik a minőséget, és a jelentkezők közül szakmai zsűri választja ki a legjobbakat,
akik végül bérelhetnek pavilont a téren. Ezt követően kell csak mélyen a zsebükbe nyúlniuk a kézműveseknek, ugyanis a vásár teljes idejére egy A kategóriás pavilon bruttó 950 ezer forintba kerül, egy B kategóriás pedig 880 ezerbe.
A standokat viszont ki lehet bérelni osztottan, és a vásárnak csak egy-egy időszakára is, így ennek függvényében változik a helypénz. Ha viszont arányaiban nézzük:
az idén összességében sokkal olcsóbbak a pavilonok.
A 2013-as árakhoz képest 100 ezer forinttal drágább, a tavalyihoz viszonyítva pedig 200 ezerrel, viszont nem 26 és 27 napos a vásár, hanem 42.
A helypénzeket bizalmas információként kezelik a Bazilika előtti vásár szervezői, így megkeresésünkre sem adtak ki róla semmilyen információt. A látogatószámokra viszont büszkék, becsléseik szerint már 2012-ben megugrották a félmillió látogatót, tavaly pedig a hatszázezret.
A 35 napos vásár idejére több mint 100 vállalkozó települt a pavilonokba, ez 25 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A kiállítók 80 százaléka már nem először mutatkozik be a Bazilika előtt. Az ünnepi tér egyik fő attrakciója, hogy sötétedés után félóránként rövidfilmeket vetítenek a Bazilika homlokzatára, a 200 négyzetméteres korcsolyapálya nélkül pedig már elképzelhetetlen lenne itt az ünnepekre hangolódó séta és nézelődés.
A legfiatalabb jelentős fővárosi adventi vásárt a Városháza parkban rendezik. A hároméves fesztivál egyik kuriózuma a látványos köztéri installációk, ráadásul idén egy hatalmas hócsúszdát is felállítottak a téren. Tavaly már körülbelül nyolcezer vendég fordult meg itt, idén ennek a duplájára számítanak.
Az első évben még veszteséges volt a vásár, a tavalyi bevételek viszont már fedezték a kiadásokat. A szervezők szerint a fesztivál önfenntartó alapon működik, a bérleti díjakból fedezik a költségeket.
A Szabad Tér Színház szervezte fesztivál elsősorban a programokra épít, de kézművesek és vendéglátósok itt is helyet kaptak. Összesen 29 kiállító osztozik a 18 darab 8 négyzetméteres faházon és egy nagy melegkonyhás standon, ez 10-15 százalékos növekedés tavalyhoz képest.
A kiállítók több mint kétharmada visszajár a vásárra.
A helypénzek változók: egy 4 négyzetméteres (tehát osztott) pavilon nettó 11-14 ezer forint naponta, a nagy vendéglátós 38 ezer. Tehát ha egy kézműves a 26 napos vásár teljes idejére kibérel egy osztott pavilont, az áfával együtt 363 ezer forint, a melegkonyhás pavilon pedig 1 millió 255 ezer forint.
Tudomásunk szerint nem készült statisztika arról, hogy melyek a legnépszerűbb vidéki adventi vásárok, így az Origo saját adatgyűjtése alapján készült az alábbi toplista.
Szegeden hat helyszínen van adventi vásár, ezek közül az emblematikus Dóm térit választottuk körképünkhöz, ahol elsősorban kézműves termékekkel találkoznak a látogatók, bálaszínházban rendezik a programokat és szalmabála-labirintusban játszanak a gyerekek.
A vásárt szervező Ördögszekér Kft. szerint a kiállítók 80 százaléka visszajáró szereplője a vásárnak, ami elég nagy piacot jelent, hiszen a Dóm téri advent évente 80-100 ezer látogatót vonz. Ez annak is köszönhető, hogy a vásár több mint 15 éve nemcsak itthon, de országhatáron túl is nagy ismertséget szerzett. A látogatottsága pedig évről évre növekszik. A helypénzek a bérelt stand méretétől függnek, egy 4 négyzetméteres pavilon a teljes adventi időszakra bruttó 270 ezer forint.
Győrben négy helyszínen rendeztek adventi programot: a Megyeház téren a kereskedők több mint 60 faházzal, a Baross utcai gasztronegyed 50 pavilonnyi vendéglátóval várja a látogatókat. A Széchenyi téren 45 kézműves állít ki, valamint itt állították fel a karácsonyfát, a korcsolyapályát és az adventi kisvasutat, a Dunakapu tér pedig a programok helyszíne további 20 gasztrostanddal.
A győri adventi vásár népszerűsége megsokszorozódott az elmúlt néhány évben, a szervezők szerint majd 200 ezer helyi és külföldi látogatót vonz az egy hónapos vásár. Az adventi időszakban a győri szállodák mellett a vásári pavilonok is maximális kihasználtsággal működnek. A helypénzek helyszínenként változnak, a vásár teljes időtartamára nettó 150 ezer és 650 ezer forint között lehetett faházat bérelni.
Pécsen is több helyszínen várják az ünnepre hangolódókat, a fő helyszín a Széchenyi téren van. Idén 8 borász, 20 vendéglátós, 5 civil szervezet és 34 kézműves települt ki a vásárra.
A szervezők új szűrőt vezettek be: elsősorban pécsi és baranyai illetőségű vállalkozókat várnak, a kitelepülők 80 százaléka meg is felel ennek az elvárásnak. A helypénzeket Pécsen is bizalmas információként kezelik, így pusztán a 80 ezres látogatói számból következtethetünk arra, hogy nem lehet rossz piac a kézműveseknek és kereskedőknek.
A kisgyermekes látogatók valószínűleg nagyon elégedettek: napközben állatsimogató és élőállatos betlehem várja őket, és mindennapos program az adventi mesetár a pécsi színészekkel.
Debrecenben a közterület-felügyelet szervezte meg az adventi vásárt. A kézműveseknek 67, négyszer két méteres faház áll rendelkezésükre, ezek bérleti díja bruttó 387 584 forint. A vendéglátósok is bérelhettek kis faházat 567 936 forintért, számukra 5 darab nagyobb, ötször két és fél méteres pavilont is biztosítottak, ennek 901 344 forint az ára.
Összesen 72 kézműves és iparművész települt ki a vásárra, 80 százalékuk visszatérő kiállító.
A fentiekből már kiderült, hogy az adventi vásárokon túlnyomó többségben kézművesek állítanak ki. Az is körvonalazódott, hogy nem olcsó mulatság kitelepülni ezekre a vásárokra. Ennek ellenére évről évre megtelnek a terek.
„Nem lehet kizárólag gazdasági nézetből megközelíteni a kérdést, hogy miért éri meg a vásár a kézműveseknek. Két dolgot kell figyelembe venni, az egyik, hogy például a Vörösmarty téri vásár nagyon magas rangú rendezvény, ahová már bekerülni is elismerés" – utalt a kiállítók előzetes zsűrizésére Szabó Kata, a Magyar Kézművesek Országos Szövetségének elnöke. „A másik fontos szempont, hogy a vásáron kiállítók normális, nem egy kereskedő által leszorított áron tudják eladni a termékeiket, így a minőség és az értékarány egyensúlyba kerül." Szabó Kata elmondása szerint a kézművesek komoly megélhetési harcot vívnak, és legtöbbször a túlélésre játszanak.
A kézművesek az adventi vásárokon viszont találkoznak a célközönséggel. Az adventi vásárok látogatóinak összetétele is változik az ünnep közeledtével: az első időszakban a külföldi, adventi turisták kedvelt úti célja. A második időszakban már a magyar családokkal is kiegészül a forgatag, karácsony környékén pedig már a hazai közönség alkotja az abszolút többséget.
A termékek ára nagyjából stagnál már évek óta, annak ellenére, hogy az alapanyagok drágábbak, és a helypénzek is egyre magasbbak. Ennek ellenére, ha nem érné meg, nem települnének ki a kézművesek a vásárokra. A szövetség elnöke azt tapasztalta, hogy
azok tudnak igazán jól érvényesülni, akik nyitnak az újdonságok felé,
ez még a hagyományos termékek körében is fontos.
Összességében úgy tűnik, hogy bármilyen sokba kerül is az adventi vásár, nagy rá az igény, és minden szereplőjének megéri. A kézműveseknek nagy piac, és marketingfogásnak sem utolsó, hiszen közvetlen ismeretséget alakíthatnak ki a célközönséggel. A szervezőknek is megtérül, a városnak pedig turisztikailag is fontos gazdasági esemény.
Sok karitatív szervezet kap helyet a vásárokon, profi és amatőr művészek, gyermekcsoportok is bemutatkozhatnak. A látogatószámból ítélve pedig egyértelműen arra lehet következtetni, hogy szükség van a közösségi megmozdulásokra, és jóleső érzés a kivilágított, forraltbor- és kürtőskalács-illatú vásárban együtt hangolódni az ünnepre.