Évek óta tart a küzdelem két nagy csoport között, különösen az Egyesült Államok gazdaságával kapcsolatban. Az egyik oldal képviselője szerint a jegybank mennyiségi lazítási programja (QE) inflációt generál, lerombolja a dollár értékét, valamint egekbe löki a relatív eszközárakat. Az ezt képviselők szerint a kormány és a Fed gazdaságélénkítő lépéseinek könyörtelen hatásai lesznek a dollárra nézve, és éles kamatemelkedéshez vezetnek majd.
A másik csoport képviselői szerint ezzel szemben az USA gazdaságát egy deflációs spirál fenyegeti, melyben az eszközárak hirtelen beszakadhatnak, ahogy a dollár erősödik, és ahogy a kamatok továbbra is nulla felé közelítenek, sőt negatív tartományba is átléphetnek.
Ami igazán érdekes – jegyzi meg a MarketWatch elemzése –, hogy noha a két álláspont szöges ellentétben áll egymással, mindkét tábor tökéletesen meg van győződve a saját igazáról. Az elemzés éppen ezért egy olyan lehetőséget kíván felvázolni, amely egyfajta hibridként mindkét oldalnak ellentmond.
De ha csinálunk egy gyors körképet arról, hogy mi is történt az elmúlt években, akkor egy érdekes mix körvonalazódik előttünk: a QE-programok hatására ezidáig nem jött infláció, sőt az elmúlt 1-1,5 évben nagyon sok hírt lehetett hallani a deflációs félelmekről (az USA jobban áll infláció területén Európával szemben). A rekordalacsony és zéró kamatok mellett óriási áremelkedést lehetett látni a különféle eszközosztályokban, hisz a pénz folyamatosan keresi az útját. Ugyanakkor 2008-2009-től kezdve a dollár tendeciózusan erősödik a legfőbb valutákkal szemben, bár érdekes fejlemény lehet (illetve vannak rá történelmi tapasztalatok is), hogy a Fed várva várt kamatemelése után vajon tovább tud-e erősödni a zöldhasú, vagy egy jelentősebb fordulat fog kibontakozni a szemünk előtt 2016-ban.
Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a két nagy tábor milyen „világvége” forgatókönyvet vázol fel. Az inflációs oldal abban hisz, hogy a dollár árfolyama gyengül a laza monetáris politika következtében, vagyis dollárt adnak el. Emellett pedig nagyobb valószínűséggel vesznek aranyat vagy egyéb olyan eszközöket, melyek viszonylag stabilan őrzik a nettó relatív értéküket. Végül mivel úgy látják, hogy a kamatok emelkedni fognak, kötvényeket adnak el, mivel arra számítanak, hogy a kötvények gyengülni fognak (a kötvényhozamok pedig emelkedni) az inflációs környezetben.
Ezzel szemben a másik oldal azzal számol, hogy az eszközárak, beleértve a kötvényeket is, jelentősen eshetnek, ezért kötvényeket vásárolnak, és eladják a kemény eszközöket. Mi több, a dollárból is bevásárolnak, mivel véleményük szerint a zöldhasú erősödni fog a deflációs spirál következtében.
Mi van akkor, ha egy olyan forgatókönyv valósul meg, ahol egyes esetekben mindkét csoportnak igaza van, más esetekben pedig mindkét oldal téved? A MarketWatch elemzése ehhez az emelkedő kamatok melletti deflációt esetét hozza fel. Ez egy olyan opció, amely eddig nem igazán fordult elő a gazdaságtörténetben.
Legutóbb éppen akkor láthatott a világ egészen hasonlót, amikor Európa évekkel ezelőtt a görög adósságválsággal küzdött. Akkor a kamatok emelkedésnek indultak a kétségek miatt, hogy a kormány képes-e törleszteni az adósságait, miközben a deflációs nyomás lefelé ható spirált váltott ki az eszközárakban. Ekkor vált világossá, hogy a két nagy csoport egy új helyzetben meg is tud zavarodni, amikor érvényüket vesztik saját forgatókönyveik nagy alapigazságai.
A felvetés tehát adott az emelkedő kamatok melletti defláció új esetével, de a kérdés az, hogy mi történik ilyenkor a két nagy csoport befektetéseivel.
Egy ilyen környezetben – írja az elemzés – a kockázatos eszközök bizonyosan nagy pofont kapnak, ami erősen árthat az inflációs tábornak. Mi több, a kamatok is emelkedni fognak, ahogy a befektetők elbizonytalanodnak a kormány fizetőképességeivel kapcsolatban. Ebből adódóan pedig a kötvények is kapnak egy pofont, ami pedig deflációs tábornak árt.
A dollár ezzel párhuzamosan emelkedésnek indulhatna szintén az adósságokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt, ami ugyancsak ártana az inflációs csoportnak. Végül pedig az arany is erősödhetne, mivel a félelmek általában felhajtják a biztonságos eszközöknek számító nemesfémek árait.
Az elemzés azzal zárul, hogy egy ilyen
emelkedő kamatok melletti deflációs forgatókönyv, noha nem szükségszerűen valósul meg, abszolút benne van a pakliban az Egyesült Államok gazdaságára nézve.
A hatalmas mennyiségű felhalmozott hitellel ugyanis egy idő után kezdeni kell majd valamit. Ráadásul egy ilyen opcióhoz még arra sincs szükség, hogy a hullám az USA-ból induljon.
Ha azonban összejön a forgatókönyv, akkor világossá válik, hogy a két nagy tábor dogmatikus elképzelései igencsak problematikussá válnak, ahogy a kötvények, a nemesfémek és az amerikai dollár együtt emelkednek. Nem mellékesen pedig – jegyzi meg az írás – mivel manapság a nemesfémek a leginkább túladottak a piacon, azok bizonyulhatnak a legjobb befektetésnek a viharok közepette.
Mindazonáltal az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy legalább 2020-ig nem kell számolni egy ilyen vihar bekövetkeztével. És bár valóban nem szükségszerű a fent vázolt szcenárió, megfontolásra mindenképpen érdemes.