Ez derül ki a Deloitte bolgár, cseh, koszovói, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén CSR-vezetők körében végzett felméréséből.
A közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka szerint a magánszektor megkerülhetetlen a kérdésben. A válaszadók 76 százaléka látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben, és egyharmaduk szerint
az elkötelezettség el fogja érni azt a szintet, ahol az üzleti modell része lesz,
hogyan kezelje a cég a társadalmi és környezetvédelmi kérdéseket.
Annál is inkább, mert az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára
előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését.
Mindenképp nőni fog tehát a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége.
Barsi Orsolya, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozás csoportjának vezetője elmondta, mit tekintenek a legkeményebb kihívásnak a vállalatok: a természeti környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklését, az oktatás támogatását és a munkanélküliség csökkentését. „A közép-európai régió CSR-vezetői ugyanakkor
a jelenleginél komolyabban kívánnak fellépni a korrupció ellen”
– tette hozzá a szakember.
A válaszadók 96 százaléka abban látja országa társadalmi és gazdasági fejlődésének legjobb esélyét, ha vállalkozásuk
növelni tudja a versenyképességét.
96 százalékuk szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, 91 százalékuk szerint pedig
bővítik a tudásalapú gazdaságot,
illetve gyarapítják a szellemi tőkét.
A CSR-vezetők 75 százaléka szerint
a fogyasztók elvárják,
hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak.
A társadalmi felelősségvállalás útjára lépő vállalatok becslése szerint
egyre tudatosabb és professzionálisabb CSR-megoldások következnek.
A válaszadók 54 százaléka emiatt tudatosan méri CSR-programjai hatásait sajtófigyeléssel (52 százalék), illetve saját mutatók (37 százalék) vagy közvélemény-kutatás (34 százalék) révén.
A magánszektor kiemelt szerepet játszik a CSR-programok terén, de
az állami szféra támogatása nélkül nehezen haladnak.
Ezt bizonyíthatja az is, hogy a közép-európai válaszadók
52 százaléka hiányolja a releváns adókedvezményeket.
„A kormányok szerepe az lenne, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, olyan irányelveket ültessenek át a gyakorlatba, melyek például az alacsony üzemanyag-kibocsátás, az egészséges gazdasági körforgás, az energiahatékonyság, valamint
a fenntartható város- és vidékfejlesztés irányába tendálnak”
– mondta Barsi Orsolya.
A felmérés kitér arra, miben látják a felelős vállalatok az elkötelezettség előnyeit. A megkérdezettek 65 százaléka említi
a munkavállalók fokozott aktivitását,
55 százalékuk a vállalat jó hírnevének építését, és közel ennyien, 53 százalékuk pedig azt látja fontosnak, hogy
jobb és szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a helyi közösségekkel.
A megkérdezett CSR-vezetők szerint a leghasznosabbak az olyan, a munkavállalók bevonására alkalmas módszerek, mint
a szervezetek önkéntes CSR-tevékenysége
(36 százalék) és a munkavállalók számára szervezett etikai programok (29 százalék). Külső CSR-együttműködésekkel kapcsolatban pedig az alábbi, leggyakrabban érintett területeket nevezték meg: érintettekkel folytatott párbeszéd (35 százalék), társadalmi kampányok (29 százalék) és környezetvédelmi programok (29 százalék).