A kormány zéró toleranciát hirdetett az Uber sofőrjeivel szemben. A NAV a jövőben szigorúan ellenőrizni fogja az Uber-sofőröket, az adóhatóság már ki is kérte az Ubertől azok nevét, akik náluk személyszállítási tevékenységet végeznek, jelentette be Tállai András adóügyekért felelős államtitkár és NAV-vezető pénteken, egy nappal azután, hogy véget ért a Deák téri taxistiltakozás az Uber ellen.
Tállai András azt is megígérte, hogy a NAV egy tájékoztatót jelentet meg, amelyben egyértelműen leírják, mi a teendője egy Uber-sofőrnek. Vagyis, hogyan adózhat a tevékenysége után. A tájékoztató pár órával később meg is jelent, azok a sofőrök, akik nem tartják be az adóhatóság honlapján található szabályokat 200 ezer forintos büntetésre számíthatnak.
A taxisok egyébként azért hagyták abba a demonstrációt, mert tárgyaltak a kormánnyal, Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára és Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondták nekik, a kabinet
a szabályosan működő, adófizető taxisok oldalán áll".
A kormány megvizsgálja, hogy lehet-e valahogy büntetni az Ubert. Szó szerint ezt írták a közleményben: "az előírások betartását kikényszerítő komolyabb szankciók és hatékonyabb ellenőrzés lehetőségeit" vizsgálja a kormány. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban azt mondta, napokon belül lesz új szabályozás a személyszállításra, ami mindenkire, az Uber-sofőrökre is vonatkozik majd. A miniszterelnök szerint a másik megoldás az lenne, hogy
az állam a lovak közé dobja a gyeplőt, aztán boldoguljon az ügyesebb, a tehetségesebb,
de ő ezt nem tartja jónak.
Eközben kiszivárogtak az Uber üzleti eredményei. Miközben az Uber vesztesége egyre halmozódik, bevételi oldalon szárnyal a vállalat.
A fuvarszolgáltató hálózatnak tavaly egy negyedév alatt több bevétele volt, mint a megelőző egész évben.
A tavalyi év harmadik negyedévében az Uber 697 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el, többet, mint a 498 millió dolláros nettó árbevétele volt.
A taxisok (vagy legalábbis egy részük) ugyan nagyon haragszanak az Uberre, de egy dolog miatt biztos együtt búsulnak (minden autótulajdonossal): akár rekordot is dönthet az idén a kötelező felelősség-biztosítások átlagdíja, ha olyan ütemben drágul tovább a szolgáltatás, mint az év első heteiben. Mostanra ugyanis
bőven 30 ezer forint fölé emelkedett az átlagdíj az alkuszcégek kimutatásai alapján.
Az üzemanyagárak alakulására viszont egy autótulajdonosnak sem lehet panasza. Péntektől csökkentette 3 forinttal a dízel üzemanyag árát a Mol, a 95-ös benzin ára nem változott. A csökkentéssel a gázolaj átlagára 295-296 forintra mérséklődött, a 95-ös benzin ára 312-313 forint maradt.
A héten ez volt a második árcsökkentés, szerdán 5 forinttal lett olcsóbb a 95-ös benzin, és 7 forinttal a gázolaj.
Az üzemanyagárak drasztikus emelkedésétől 2016-ban nem kell tartani, az idén mérséklődik, de korántsem tűnik el a túlkínálat az olaj világpiacán, írta havi jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség.
A túlkínálatot jól jellemzi, hogy negyven év után megérkezett az első amerikai kőolajat szállító tanker Európába. Az amerikai olajexport azért indulhatott újra, mert
a kongresszus feloldotta az 1975-ös korlátozást.
A kormány eltörölte a 10+10 milliós lakásvásárlási támogatás, a csok ingatlanokra vonatkozó 30 milliós felső értékhatárát, vagyis már 30 milliónál drágább ingatlanokra is igénybe lehet venni a csokot.
Ez főleg a tehetősebb családoknak kedvez.
Vidéken viszont előreláthatólag a közművesítés sem lesz elvárás. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint tovább vizsgálják, hogyan javíthatnák a rendszert. Nem szeretnék kizárni azokat a családokat sem, amelyek olyan helyen laknak, ahol nem valósítható meg a közművesítés.
Az értékhatár eltörlése miatt már nem kétezer, hanem hatezer lakás felel meg a csok feltételeinek, mert eltörölték az értékhatárt.
A legtöbb alkalmas lakás Budapesten van, már nem 468, hanem 3292.
A régi, hitellel terhelt lakással rendelkező háromgyerekes családoknak is megérheti a csok, ha új lakást vesznek, és ezzel a piaci lakáshitelt csok-hitelre váltják.
Az értékhatár eltörlése ellenére kevés lakásból válogathatnak még, akik a 10+10 milliós támogatást akarják felvenni. Az eladók tudják ezt, és gyorsan reagálnak a változó keresletre. Az Ingatlan.com adatbázisában több mint háromszáz olyan ingatlant talált az Origo, aminek megemelték az árát a csok bejelentése után. Ha viszont a csok miatt drágábbak lesznek a lakások, akkor
valójában nem a családok kapják a támogatást, hanem az ingatlanfejlesztők.
Azok a családok biztosan bukják a kedvezményt, akik nem nettó plusz áfa, hanem bruttó ár szerint kötöttek szerződést az új lakásukat építő kivitelező cégekkel. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a bruttó ár adószakmailag az áfa összegét is tartalmazó teljes vételárat jelenti. Ebbe kapaszkodnak a kivitelezők is: korábban ennyiben egyeztek meg, a szerződésben is ennyi szerepel, így hiába csökkent az áfa, a bruttó ár szerintük nem változik.
Még sosem szűnt meg olyan sok cég, és soha nem alapítottak olyan keveset az építőiparban, mint 2015-ben. Az új uniós támogatási ciklus és a csok miatt az építőipar teljesítménye hamarosan nőni fog, de a megugró keresletet a cégek rövid távon nem fogják tudni kiszolgálni, egy szakértő komoly anomáliákra és szakemberhiányra számít.
A svájci Davosban megtartották a a Világgazdasági Fórum szokásos éves tanácskozását. A téma az aktualitása miatt megkerülhetetlen menekültprobléma mellett a negyedik ipari forradalom, a robotok, a mesterséges intelligenciák és a hálózatba kapcsolt eszközök robbanásszerű terjedése volt. Magyarországot se a kormány, se a Nemzeti Bank nem képviselte Davosban.
Megjelent az Oxfam éves jelentése a világban tapasztalható gazdasági egyenlőtlenségről, amit hagyományosan a davosi találkozó elé időzítenek. Ebből kiderült, hogy 2015-ben a leggazdagabb 62 magánszemélynek együtt annyi vagyona van, mint a világ szegényebb felét kitevő több mint 3,6 milliárd embernek. A változás drámai ütemét mutatja, hogy 2010-ben ehhez még 388 szupergazdag kellett.
Ráadásul ennek a 62 személynek a vagyona 2010 óta 44 százalékkal (542 milliárd dollárral) 1760 milliárd dollárra emelkedett. Mindeközben
a világ szegényebb felének vagyona 41 százalékkal (kicsit több mint ezer milliárd dollárral) zsugorodott.
Az Európába érkező migránsok gyors munkaerőpiaci integrációját szorgalmazta az IMF a Világgazdasági Fórum nyitásához időzített jelentésben. A valutaalap felszólította az uniós országokat, hogy a tagállamok hárítsák el a menekültek munkavállalását nehezítő akadályokat, az olyanokat, mint például a minimálbért szigorúan szabályozó törvények és szabályok.
Az IMF arra számít, hogy a menekültválság idén 0,09, jövőre pedig 0,13 százalékponttal emeli meg az EU GDP-jét,
főleg annak köszönhetően, hogy növekedni fognak a menekültek lakhatását és megélhetését biztosító kormányzati kiadások. A szakértők számításai szerint Ausztriában jövőre várhatóan 0,5, Svédországban 0,4, Németországban pedig 0,3 százalékpontot tesz hozzá a növekedéshez.
Európának a menekültáradat hatékony megfékezéséhez az eddiginél néhány euromilliárddal több pénzt kell a Szíriával szomszédos országok rendelkezésére bocsátania a háborús menekültek ellátásához, mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Davosban.
Ami abban a térségben félresikerül, az nem az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában, hanem Európában csapódik le"
Gazdasági szükségállapotot hirdetett meg üzletemberek előtt tartott beszédében Francois Hollande francia elnök. Hollande ezzel együtt gazdasági reformcsomagot jelentett be: 500 ezer emberre kiterjedő képzési programot akar indítani, és lazítani akar a dolgozókat védő szabályokon, hogy így ösztönözze a cégeket új munkaerő felvételére. Franciaországban 10 százalék fölött van a munkanélküliség, Hollande azt ígérte, csak akkor indul újra az elnöki székért 15 hónap múlva, ha sikerül csökkentenie a munkanélküliséget.