A Shanghai Composite index a hétfői közel 7 százalékos esés után kedden már csupán 0,25 százalékos csökkenéssel zárt, miután a kínai jegybank közbelépett, és
130 milliárd jüant (19,9 milliárd dollár) pumpált a piacra.
Ezt pedig részben azért is tehette, hogy megnyugtassa a befektetőket, továbbra is készek laza monetáris politikával támogatni a piacokat.
A központi bank technikailag 7 napos, úgynevezett fordított repo ügyleteken keresztül nyomta be a tőkét a pénzügyi rendszerbe 2,25 százalékos kamatszint mellett.
Nagy kérdés azonban, hogy Kína 2016-ban folytatja-e a politikáját, melynek célja, hogy erőteljesen felfelé terelje a piacokat, miközben a gazdaság igen jelentős adósságon ül – hangsúlyozza Craig Stephen, a MarketWatch publicistája.
Az elemzés kiemeli, hogy az erősen borús év eleji kezdés gyökerei a vitatott nyári kormányzati intervenciókban gyökerezik. Akkor ugyanis a kínai vezetés igyekezett megmenteni a részvénypiacot, ahol akkor több mint 4 ezermilliárd dollárnyi értéket söpörtek ki, és a hullám végigsöpört a globális pénzügyi parketten is.
Ezt követően a kínai tőzsde nagyjából rendeződött is, vagyis úgy tűnt, megérte közbelépni, de Stephen úgy látja, a fontos kockázatok fennmaradtak. Egyrészt a súlyos állami tulajdonok képében, másrészt, mert a vezetés 6 hónapra megtiltotta az eladást a nagyobb részvényeseknek (5 százalék feletti tulajdoni hányaddal rendelkezők), amely tilalom
éppen pénteken jár majd le.
Izgalmas lesz tehát, hogy amikor lejár a moratórium, elindítják-e az eladási lavinát a befektetők, és amennyiben igen, mit lép a kínai vezetés. A tavalyi zuhanások idején a becslések szerint
5 ezermilliárd jüant mozgósítottak a részvénypiac védelme érdekében,
ami a GDP 10 százalékának felel meg.
Ráadásul Kína két nagy fronton igyekszik befolyást gyakorolni a piacokra. A részvénypiac stabilizálása mellett a másik cél
a jüan gyengülésének kontroll alatt tartása.
Ez pedig az idei jegybanki középárfolyam-meghatározásokban is megmutatkozik. A jegybank ugyanis kedden 6,5169-es szinten határozta meg a dollárral szembeni középárfolyamot, miután a hétfőn elért 6,5032-ös szint már négy éves mélypontnak számított.
A hétfői lépés valószínűleg annak tudható be, hogy folytatódott a tőkekiáramlás, és
az ünnepek alatt erős eladói nyomás alá került a jüan
– idézi az elemzés a Daiwa Research véleményét. Kína tehát igyekszik hangsúlyozni, hogy kézben tartja a jüan dollárral szembeni gyengülését, miközben egy taktikai húzással alternatív képet is festene a fizetőeszközének értékéről.
Az elsődleges kockázat azonban abban áll, hogy egyre nehezebb lesz tartani az irányítást, amennyiben fokozódnak a várakozások a jüan leértékelődésével kapcsolatban – mondják a Daiwa elemzői, akik szerint a jüan a dollárral szemben 7,50-ig is gyengülhet az év végére. Ha pedig egy ilyen mértékű változás bekövetkezik, elég
nehéz lesz rendezetten kiszállni a jüanból, és a kínai eszközökből,
- teszik hozzá.
Mindent összevetve – hangsúlyozza Stephen – Peking egy olyan helyzetet teremtett, ahol az állam, hatalmas erejű vásárlóként jelentős kitettségeket épített fel. Egy ilyen környezetben pedig félő, hogy amennyiben a befektetők elkezdenek aggódni, hogy a vezetés nem akar vagy nem képes továbbra is közbelépni a piacon,
hatalmas eladási hullámok és zuhanások indulhatnak be.