Tízből hat közalkalmazottat elküldene a kormány

Szakoly, 2013. március 8. A mezőgazdasági földutak karbantartására felvett közmunkások szikkasztó árkot ásnak Szakoly határában 2013. március 7-én. A háromezer lakosú nyírségi település különböző pályázatokon 300 millió forintot nyert közmunkaprogramra, amelyből 8-12 hónapig tudnak foglalkoztatni háromszázhuszonöt embert az ötszáz foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult munkanélküli közül. MTI Fotó: Balázs Attila

A kormány 600 ezer fővel csökkentené a közalkalmazottak számát – ismertette a kormány hosszú távú terveit Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Még ebben a ciklusban több mint százezer közalkalmazottat terelnének át a versenyszférába.

Tízmillió ember él Magyarországon, ebből négymillió aktív, a négymillióból egymillió dolgozik az állami szférában”

– mondta Csepreghy Nándor az ATV Start című műsorában. A miniszterhelyettes szerint a versenyszférában dolgozó hárommillió ember tartja el a fennmaradó hétmilliót.

„Ez a foglalkoztatási szerkezet nem tartható fönn.”

Csepreghy Nándor szerint az lenne az optimális, ha – a skandináv modellt követve – 10 százalékra csökkenne az állami alkalmazásban levők száma, írja az Atv.hu. Ez azt jelenti, hogy a kormány tervei szerint négymillió ember dolgozna a versenyszférában, 400 ezren pedig közalkalmazottként.

Közmunkások ásnak árkot Szakoly határában Forrás: MTI/Balázs Attila

A miniszterhelyettes szerint

ez nem azt jelenti, hogy 600 ezer embert egyből kirúgnak,

azonban 1-200 ezer embert még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének átterelni a versenyszférába. Mint mondta, 5-15 év alatt a 10 százalék elérése nem irreális elképzelés.

Nem kell félni a közalkalmazottak magas számától

„Egy jól működő közszféra növeli a magánszektor hozzáadott értékét is” – mondta az Origónak Pogátsa Zoltán közgazdász. A magyar központi közigazgatás átvett több olyan funkciót, amit más országokban az önkormányzatok látnak el. Emiatt ezek az adatok nehezen összehasonlíthatóak, ugyanis egyes államokban más-más feladatokat lát az állam – hol kevesebbet, hol többet.

Szintén nagy különbség Magyarország és a skandináv államok között, hogy

nálunk például nincsenek közösségi munkahelyek,

ugyanis egyes közösségi szolgáltatásokat a nyugati vagy a skandináv államokban munkahelynek tekintenek. A közgazdász szerint a foglalkoztatásbeli óriási különbségeket nyugat- és Kelet-Európa között többek között ez okozza.

80 ezer új munkahely

Pogátsa Zoltán szerint 2010 óta – a közmunkától megtisztítva – 80 ezer új munkahely jött létre a válság előtti 2007-2008-as csúcshoz képest. Ezek a munkahelyek azért születhettek, mert rendkívül nagy arányban használjuk föl az uniós forrásokat,

ha ezek elfogynak 2018-ra, akkor munkahelyek szűnhetnek meg.

Nagy kérdés, ha elfogynak ezek az uniós transzferek, akkor miből lesz új munkahely, mondta a közgazdász.

Ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, az oktatásra, a képzésre kellene költeni Pogátsa Zoltán szerint. Úgy véli, hogy az járható út lenne, ha 2018-ra megfelelő mennyiségű és minőségű humán tőke lenne Magyarországon, akkor az – a magyar cégek mellett – idevonzhatná a külföldi beruházókat is. Azonban szerinte ez „nem történik meg”.