Görögország visszatáncolt a szakadék széléről

(FILES) -- This file picture taken on August 12, 2015 shows Greek Prime Minister Alexis Tsipras looking on during a press conference at the Greek Ministry of Infrastructure, Transport and Networks in Athens. Tsipras has proposed calling an early election in the crisis-hit country on September 20, 2015 the ANA news agency said on August 20, 2015, citing government sources. The hard-left leader is expected to make the announcement in an address to the nation before going to see President Prokopis Pavlopoulos to submit his government's resignation, the agency said. AFP PHOTO / LOUISA GOULIAMAKI

Athén majdnem csődbe ment, tartottak tavaly két választást, egy népszavazást, számtalan tüntetést és sztrájkot meg egy bankzárat. Moszkva Törökország és Ukrajna ellen is gazdasági háborút viselt, kútba esett a Török Áramlat. Ezek voltak a múlt év legmeghatározóbb külgazdasági eseményei.

A görög gazdaság annyi hegyet és völgyet (főleg völgyet) látott 2015-ben, mint más országoké évtizedek alatt sem. Görögország majdnem csődbe ment, aztán mégsem; a bankokat bezárták, aztán kinyitották; úgy tűnt, nem tud megegyezni a hitelezőivel, aztán mégis sikerült.

Sokat ígértek

Aléxisz Cíprasz miniszterelnök és pártja, a Sziriza azzal lépett kormányra januárban, hogy véget vet a megszorításoknak, munkahelyeket teremt, emeli a nyugdíjakat és a minimálbért.

Az ország hitelezői, a Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) nem mentek bele a lazításba, a hiteltárgyalások elakadtak,

Athén kifogyott a pénzből.

A semmiről szavaztak

Az államcsődtől és az eurózóna elhagyásától félő görögök elkezdték menteni a pénzüket a bankokból, aminek az lett az eredménye, hogy a bankokat bezárták, és tőkekorlátozásokat vezettek be.

A miniszterelnök népszavazást hirdetett a hitelezők javaslatairól, bár amikor a görögök szavaztak, azok a javaslatok már nem voltak az asztalon, mert az épp lejáró mentőcsomag meghosszabbításáról szóltak.

A görögök a népszavazáson elutasították a megszorításokat,

a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat vezető Jánisz Varufákisz pénzügyminiszter ennek ellenére lemondott.

Jöttek a megszorítások

Végül Athén meg tudott egyezni a hitelezőivel, három hét után kinyitottak a bankok, de maradtak a tőkekorlátozások, ráadásul 10 százalékkal nőtt az alapvető élelmiszerek áfája.

Athén hétmilliárd eurós áthidaló hitelt kapott az eurócsoporttól,

ennek nagy részét pedig rögtön utalta is tovább az Európai Központi Banknak és az IMF-nek.

Cíprasz végül mégis a megszorítások útjára vezette Görögországot Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

A görög parlament jóváhagyta azt a megszorításcsomagot, amelynek elfogadása a feltétele volt annak, hogy a kormány elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel egy új, 85 milliárd eurós programról.

Újra választottak

Görögország végül megkapta a hitelcsomagot (bár abból a Valutaalap kimaradt), 2015 végére már több részletet lehívott belőle. Az újabb megszorítások miatt viszont

széthullott a Sziriza parlamenti többsége.

Aléxisz Cíprasz ezért lemondott, előrehozott választásokat írtak ki, amit a Sziriza megnyert.

Azt azért túlzás lenne kijelenteni, hogy Görögországban lecsillapodtak a kedélyek. Ősszel többször tüntettek, és sztrájkba vonultak a görögök (az egyik sztrájkot a Sziriza támogatásával szervezték).

Két választás és egy népszavazás után sincs nyugalom Görögországban Forrás: AFP/Aris Messinis

Oroszországban éheztek az állatok

A 2015-ös külgazdasági hírek másik fontos szereplője Oroszország volt. Februárban Moszkva azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy diétára fogták az orosz állatkertek lakóit, mert a rubel árfolyamának esése miatt megdrágult az eledelek beszerzése. Több állatot kénytelenek voltak más országok állatkertjeibe költöztetni, mert már nem volt pénz az ellátásukra.

Bajok voltak a vezeték körül

Egyelőre úgy tűnik, az Oroszországból Törökországba vezető gázvezetékből,

a Török Áramlatból nem lesz semmi.

Az első szöget a koporsójába az verte be, amikor az olasz Saipem kiszállt a Török Áramlat első szakaszának építéséből. Korábban azt tervezték, hogy a vezetéken jövőre már gázt szállítanak.

Moszkva és Ankara nem sokkal később összeveszett a szállítandó gáz árán: az oroszok nem akarták aláírni a gázárról szóló megállapodást, aminek keretében Törökország kedvezményesen kapta volna az orosz gázt.

Felfüggesztették a vezetéket

Miután Törökország lelőtt egy orosz vadászgépet, amely Ankara szerint megsértette a török légteret, az orosz kormány felfüggesztette az orosz-török gazdasági és kereskedelmi együttműködési kormányközi bizottság munkáját. A TASZSZ hírszolgálatnak nyilatkozó forrás szerint ez egyben a Török Áramlatról szóló egyeztetések felfüggesztését is jelentette.

Erre reagálva Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy "a kormányközi bizottság munkájának felfüggesztése nem jelenti a Török Áramlat projekt felfüggesztését".

Két nappal később aztán Moszkva bejelentette, hogy felfüggesztik a Török Áramlat gázvezeték előkészítési munkálatait.

Az Akkuyu atomerőmű megépítéséről Moszkva továbbra is kész tárgyalni

Ankarával.

A Déli Áramlat után kútba esett a Török Áramlat is Forrás: AFP/Dmitry Astakhov

Gazdasági háború Törökországgal

Moszkva emellett gazdasági szankciókat vezetett be Ankarával szemben, és

megtiltotta, hogy orosz cégek turistautakat szervezzenek Törökországba.

Oroszország a zöldségek és a gyümölcsök importját is leállította, török cégek szerint 190 ezer tonnányi áru maradhat a nyakukon, aminek csak egy részét fogják tudni belföldön vagy más országban eladni.

Gazdasági háború Ukrajnával

Oroszország nem csak a török árukról mondott le. Ukrajna 2016 januárjától nem exportálhat élelmiszert és mezőgazdasági termékeket Oroszországba. Az orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint azért, mert Kijev csatlakozott a nyugati szankciókhoz.

Dmitrij Medvegyev miniszterelnök korábban azt mondta, ez lesz a következménye, ha

életbe lép az EU és Ukrajna közti társulási megállapodás kereskedelmi része.

Az ukrán miniszterelnök pedig nem sokkal korábban jelentette be, hogy a megállapodás életbe fog lépni.

Oroszország nem importál Ukrajnából élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket Forrás: RIA Novosti/Alexei Druzhinin

Elszigetelték a félszigetet

Az embargó bejelentése azonban csak egy lépés volt Oroszország és Ukrajna gazdasági háborújában. Novemberben Ukrajna ideiglenesen felfüggesztett minden, a Krímbe irányuló szállítást, és olyan terven kezdett dolgozni, amivel hosszú távon elvághatják a félszigetet.

Nem sokkal korábban

ismeretlen támadók felrobbantották a Krímet árammal ellátó vezetékeket.

A Krímet blokád alatt tartó ukrán aktivisták december elején beleegyeztek, hogy visszakapcsolják a félszigetet ellátó egyik elektromos vezetéket, mert nem akarják, hogy a lakosság szenvedjen az energiablokád miatt. Ugyanakkor azt követelték az ukrán parlamenttől, hogy minél előbb szavazza meg azt a törvényt, ami a Krímbe irányuló áramszállítás teljes leállítását mondja ki.

Per lehet az adósságból

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig bejelentette, hogy Moszkva fizetésképtelenné nyilvánítja Ukrajnát, és

bírósághoz fordul, ha Kijev nem fizeti vissza 3 milliárd dolláros adósságát.

Az IMF igazgatótanácsa ugyanakkor megváltoztatta a szervezet azon szabályát, ami szerint nem adhatnak hitelt olyan országnak, amelynek lejárt tartozása van másik ország felé. A jövőben az IMF ilyen országoknak is adhat majd hitelt. Ukrajna 40 milliárd dolláros mentőcsomagot kap, nagyrészt az IMF-től.